Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 16 (255. szám) - Az ülésnap programjának ismertetése: - Az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ÉKES JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
137 megawattos Rolls Roycemotorral olyan gázturbinát telepítettek, amelye t öt vagy tíz perc alatt fel lehet futtatni. Megvan a szabályozása? Megvan. Meg lehet teremteni az alternatív energiák feltételeit? Meg lehet teremteni. Hol tartunk az alternatív energiák területén? Sehol. Úgy egyébként sehol. Ha átlépjük a határt, azt lát juk, hogy Ausztriában, Németországban, tehát ott, ahol a fejlett társadalmak amúgy is könnyebben jutnak a fosszilis energiák kérdésköréhez, hatalmas mértékű beruházásokat hajtanak végre annak érdekében, hogy ha bekövetkezik a fosszilis energiák kifogyása, akkor abban a pillanatban őket ne sújtsa az árrobbanás. De úgy egyébként amikor a fosszilis energiákkal elkezdtük az energiát termelni, akkor is egy árrobbanás volt, mert egy korszerű új technológiával épülő, induló energiaforrást próbált meg a világ a saj át maga számára megteremteni. Mit teszünk? A magyar szabadalmakat abszolút nem használjuk. Voltak magyar szabadalmak a szélkerekek más módon történő üzemeltetésére. Hol találkozunk velük? Tajvanon, Kínában, Amerikában, Kanadában. Annyira gazdagok vagyunk, hogy a saját szabadalmainkat is elengedjük más irányba. Nézzük meg, hogy vane vízgazdálkodási törvényünk! Nincs. Van Vásárhelyitervünk, de semmi az égadta világon nem lett megvalósítva belőle. Vane vízgazdálkodási törvényünk? Nincs. Elnézést, nincs! Egy ébként semmi nem lett megvalósítva belőle. Meg lehet nézni, hogy a mai adatok szerint a Dunatörvénynél milyen ábrák vannak, hogyan folyik keresztül Magyarországon az összes víz, milyen sebességgel. Ezt is meg lehet vizsgálni. Vízvisszatartás nincs, záport ározóink nincsenek, a vízutánpótlással tehát abszolút nem foglalkozik az ország. A jövőképpel kapcsolatosan: ez a törvény egy kerettörvény. Mit tartalmaz ez a kerettörvény? Azt tartalmazza, hogy a következő kormánynak megvan az esélye arra, hogy kormányzat i és ágazati törvényekkel próbálja meg a klímatörvényben foglaltakat úgy ütemezni és a forrásokat úgy átcsoportosítani - adott esetben az uniós forrásokat is , hogy azzal valóban egy korszerű, alternatív, zöldberuházásokra épülő, kutatásfejlesztéssel, in novációval megspékelve, akár több ezer vagy több tízezer munkahelyet megteremtve lehessen egy olyan korszerű rendszert elindítani, ami Magyarországon az alternatív energiák területén határozottabb, erőteljesebb lépéseket fog maga után vonni. Nézzük meg a m ai magyar társadalmi szerkezetet! Van egy áfatörvényünk, amely azt mondja, hogy a távfűtött lakásoknál 5 százalék az áfa. De tessék nekem megmondani, hogy Magyarországon hány millió ember él nem távfűtött lakásban. Az állampolgárok döntő többsége vidéken é l, a vidéki agglomerációban, 150200 éves lakásokban. Ezekkel az emberekkel mi van? Nekik is fűteniük kell. S mit használnak fűtésre? Fát, szenet vagy egyéb más szennyező anyagot. Annak érdekében, hogy az elszabadult beszerzési árak lehetőleg ne terheljék nagyon a családokat, kénytelenek olyan eszközöket is használni, amelyek a környezetet adott esetben tovább rombolják. Az ő számukra kilátástalan a helyzet, mert az alternatív energiák területén nem tudnak előrelépni, mert az épületek olyanok, másrészt pedi g sajnos az anyagi feltételek olyanok, ráadásul még sújtja őket a 25 százalékos áfa is, hogy egyszerűen képtelenek az alternatív energiák területén gondolkodni, vagy esetleg a saját lakásukban úgy korszerűsíteni, hogy a megfelelő klímavédelmet és a megfele lő korszerű fűtési rendszereket ki tudják építeni. Tehát ezen a területen is van bőven tennivaló. Nem beszélve arról, hogy ma Magyarországon - ahogy a különböző statisztikai adatok is mutatják - nem az ipar a legnagyobb felhasználó és pazarló, hanem maga a lakosság. Ott van a legnagyobb mértékű pazarlás. Egyébként rossz kifejezés a pazarlás. Tehát náluk a legnagyobb a kibocsátás, mert ott nincsenek meg a korszerű feltételek, hogy adott esetben olyan zöldberuházásokat tudjanak végrehajtani, amelyekkel a kibo csátás mennyiségét lehet csökkenteni. De ugyanilyen a közlekedés kérdése, és lehetne sorolni tovább. Tehát elsődlegesen nem az ipar területén kell erőteljesebb lépéseket tenni, hanem magánál a társadalom összegészénél, ahol a pazarlást csökkenteni lehet, é s olyan fejlesztéseket kell megindítani, amelyekkel korszerűsíteni lehet az adott épületeket vagy az adott környezetet.
