Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 16 (255. szám) - Az ülésnap programjának ismertetése: - Az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ÉKES JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
138 Itt merül fel az emberben az a kérdés, amit a gazdasági bizottság ülésén is felvetettek: ha maga a gazdaság nem tud egy új szerkezettel kiállni, nem tud alkalmazkodni az alternatív energiák elterjedéséhez és az energiaforrások vételi oldalához, akkor a kvótakérdés is megkérdőjelezhető, mert ha Magyarország késlekedik ebben a kérdésben, akkor abban a pillanatban olyan hátrányt fog elszenved ni, aminek következtében a kvóta és a kibocsátások területén vesztesként fog majd a későbbiek folyamán ebből kijönni, hisz a korszerűsítésre mindenki rá lesz kényszerítve az Európai Unió jelenlegi álláspontja szerint is. Ebből a szempontból nem tudom megér teni, s számomra kicsit mellbe vágó, hogy noha a négy parlamenti párt megegyezett abban, hogy nem nyújtunk be módosítót, hogy ez a törvény lehetőleg még ebben a ciklusban át tudjon menni, ma reggel viszont azt hallottam és azzal szembesültem, hogy a gazdas ági bizottság részéről négy módosítót nyújtottak be szocialista képviselőtársaim. Ha ezt fenntartják, akkor sajnos magát az elfogadást is meg fogják akadályozni. De visszatérnék a jövőképre és a százoldalas anyagra. Maga a százoldalas anyag is rengeteg oly an dolgot tartalmazott, ami Magyarország számára egy 25 éves stratégiát, fogalmazzunk úgy, egy víziót próbált meg felvázolni, és ha ezt a stratégiát Magyarország elkészíti, akkor az Európai Unió irányába is le tudunk tenni az asztalra egy olyan jövőképet, egy olyan stratégiát, amivel az uniós forrásokat is korszerűen fel tudjuk használni. Mert ma - s azt hiszem, ezzel mindannyian egyetértünk - az uniós források nem mindig oda kerülnek felhasználásra, ahol valóban a korszerűség, a környezetvédelem, a termész etvédelem vagy adott esetben az alternatív energiák kérdése merül fel, hanem sok más egyéb célra, ami ugyanazt a következményt fogja számunkra is lehetővé tenni, mint amit Görögországban vagy más országban is megcsináltak, ahol rosszul használták fel az eu rópai uniós forrásokat; mindenféle csodákat építettek, a végén pedig mindenki rádöbbent arra, hogy annak a működési költségei jóval többe kerülnek, mint ha meg se építették volna. Azt hiszem tehát, hogy van mit tenni, és ha a klímatörvény elfogadásra kerül a parlamentben, a következő kormánynak a célok között fel lehet lelnie azokat, hogy az alternatív energia területén kell erőteljesebb lépéseket tenni, a függőségünket kell csökkenteni, hisz ma hatalmas mértékű Magyarország függősége, és a magyar szabadalm akat, a magyar kutatásfejlesztést és innovációt arra a nagyságrendre fölemelni, amivel valóban versenyképessé tud válni Magyarország az összes többi országgal szemben. Ehhez szükségeltetik egy olyan természetvédelmi törvény, amelynek az előírásait mindenk inek kőkeményen be kell tartania. Sajnálom, hogy államtitkár úr kiment, de én is tudom határozottan, hogy volt olyan beruházás, ahol majdnem meg lettek erőszakolva a hatóságok és a környezetvédelmi tárca, hogy engedélyezze azt a beruházást, holott mindenki tudta és ma is tudja, hogy a törvénytelenség határát súrolja. Ilyeneknek nem szabad bekövetkezni Magyarországon, hogy áthágva a törvényeket, próbálnak politikailag úgy érvényt szerezni egyegy beruházásnak, hogy az a természetvédelmet és a zöldtörvényt ma ximálisan sérti. Úgy érzem, hogy a társadalom, a civil szervezetek és a média kellőképpen társult most ehhez a klímatörvényhez. Én is azt mondom, hogy a négy parlamenti pártnak ezen a törvényen módosító benyújtása nélkül túl kell jutnia, és olyan kereteket , olyan törvényeket kell a későbbiek folyamán meghatározni, felhasználva a hazai és az uniós forrásokat, felhasználva a hazai szabadalmakat, kutatásfejlesztéseket, hogy ez az ország minta- és példaértékű jövőképpel tudjon rendelkezni. Ennek érdekében mind annyiunknak határozottan meg kell tennünk mindent. (10.40) Orosz Sándorral egy picikét talán vitatkozva - mert az elmúlt időszakban ebben a kérdésben ő is nagyon sokszor megszólalt, volt vitaműsora Illés Zoltánnal együtt , a következetesség akkor tartható be, és akkor válik eredménnyé, ha egy törvényt megalkotunk, és a törvénynek úgy próbálunk meg mindenáron erőt szerezni, hogy a megfelelő forrásokkal valóban azt el is indítjuk. De ugyanígy mondom a Vásárhelyitervvel kapcsolatban is, hisz Török Zsolt képv iselőtársam mondta, hogy valamennyi elindult, de messze nem az, mint amit 2002 előtt megfogalmazott maga a Vásárhelyiterv. És azóta már eltelt, képviselőtársaim, nyolc év, és tulajdonképpen a vizeink 93
