Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 16 (255. szám) - Az ülésnap programjának ismertetése: - Az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZILI KATALIN (MSZP), a napirendi pont előadója:
128 kérdését. 2008 volt az a dátum, amikor az első előretöré s megtörtént, hiszen a brit klímaváltozási törvény elfogadására ekkor került sor. És ma már elmondhatjuk azt, hogy sok, az Európai Unió közösségéhez tartozó ország tesz törvényelőkészítő lépéseket ugyanebben a kérdésben. Hadd említsem itt csak Ausztriát, Csehországot, Dániát, Finnországot és Franciaországot. S tavaly június volt az, amikor a tisztelt képviselőtársaim itt a parlamentben hoztak egy országgyűlési határozatot, amiben a magyar parlament is elhatározta azt, hogy lépéseket tesz az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítésére. És itt egy dolgot szeretnék önöknek hangsúlyozni: egy kerettörvényről van szó. Ennek a határozatnak az értelmében a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács elkészítette azt a tervezetet, amely itt a tisztelt képviselőtársaim asz talán fekszik, és amelyet a tanács elfogadott, és a tanács parlamenti képviselő tagjai nyújtottak be a tisztelt Országgyűlésnek. Ezért én szeretném innen is megköszönni azon képviselőtársaimnak az együttműködést és a támogatást, akik ebben jelentős részt v állaltak: Tóbiás József képviselőtársam, Ékes József képviselő úr, Nagy Andor képviselő úr és Velkey Gábor képviselő úr. És ebbe az előkészítő folyamatba a tanács számos szakértőt vont be, több mint tíz olyan háttértanulmány készült, amely elősegítette azt , hogy elkészüljön ez a törvénytervezet, amelyet az Országos Környezetvédelmi Tanács is áttekintett és megvitatott. Tisztelt Képviselőtársaim! Mi az, amit ez a törvény egyáltalán szabályoz? Ahogy említettem önöknek, egy kerettörvényről van szó, az éghajlat változását befolyásoló tényezők csökkentését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, az éghajlatvédelem pénzügyi és gazdasági eszközeit, a társadalmi tudatosságot szabályozza - amiért az éghajlat védelmében tennünk kell , közösségi részvételt, kutat ásfejlesztést, tervezési, hatásvizsgálati és nyilvántartási tevékenységeket, és nyilvánvalóan foglalkozik a törvény azzal az intézményrendszerrel, amelynek a feladata ennek a végrehajtása. Világos célokat fogalmaz meg a törvény az üvegházhatású gázok kibo csátásának csökkentése kapcsán. Ennek értelmében Magyarország az 1990es bázisévhez viszonyítva 2020ig 40 százalékkal, 2050ig 80 százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Én csak arra szeretném azon képviselőtársaim figyelmét i s felhívni, akik módosító indítványokat nyújtottak be, és ezzel gyakorlatilag veszélyeztetik azt is, hogy ebben az ülésszakban - ami még, azt hiszem, a jövő héten zajlik - egyáltalán lehetőség nyíljon ennek az elfogadására, hogy 2005re a csökkentésből már 23 százalékot teljesítettünk, és az Országos Meteorológiai Szolgálat legújabb adatai szerint a 2008. évben a csökkentés meghaladta a 30 százalékot. Tehát azok a javaslatok, amelyek módosító indítványként az asztalunkon fekszenek, nagyon jól jelzik azt, ho gy ezeket az adatokat is már rég túlhaladtuk, nyilvánvaló, hogy az ilyen módosító indítványok megfogalmazása alapvetően más érdekeket szolgált. A 2020as cél eléréséhez szükséges csökkentések a lakossági és kommunális szektor energiatakarékossági és hatéko nysági potenciáljából fedezhetők. Tehát itt szeretném mindenki számára világosan rögzíteni, hogy azok a félelmek, amelyek abban fogalmazódnak meg, hogy itt az ipar korlátozására kerül sor, ezek hamisak és nem igazak. Tehát azokon a megszorításokon és csökk entési feltételeken túl, amelyeket az Európai Unió egyébként is előírt számunkra, nincs szükség egyéb olyan intézkedések megtételére az ipari szektorban, amelyek esetlegesen a gazdasági élet szereplői részéről félelmeket fogalmaznak meg. Tisztelt Képviselő társaim! A felsorolt adatok nagyon jól jelzik azt, hogy további jelentős csökkenések és csökkentések végzésén túl a növekedésnek induló gazdaságunk egy sokkal energiahatékonyabb, alacsonyabb széndioxidkibocsátású pályára irányítása és az energiabiztonság növelése a további lépéseket nagyon jól meghatározza. És azért ennek a törvénynek a létét és elfogadását nagyon jól jelzi a koppenhágai csúcs valamennyi olyan tapasztalata, amiből érzékelhető - még akkor is, ha nem volt sikeres ez a csúcs , hogy ma egyet len más ügy sem, ahogy jeleztem, mozgatja jobban a világ vezetőit és közvéleményét, mint amilyen a klímaváltozás elleni fellépésnek az ügye.
