Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 7 (228. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - HORN GÁBOR (SZDSZ):
962 a pluszterhet is rátoljuk. Azt gondolom, hogy ebben Hoffmann Rózsának, Pokorni Zoltánnak teljesen igaza van. Ezt a problémát tipikusan ilyennek gondolom, amit meg kell tudnunk oldani, ha kell, közösen, ha kell, akkor a jelenlegi kormányt támogató MSZPnek . Mik a kockázatok ebben a költségvetésben? Melyek azok a problémák, amelyekre szerintem az elkövetkező néhány hétben - ha minden igaz, akkor november végén szavazunk a költségvetésről - válaszokat kell tudni adni? És ebben a válaszadásban szerintem nem le het a kormány sem kívülálló szereplő, hiszen a kormánynak is ezekre a válaszokat kell adni. Hadd kezdjem azzal, amiről kevés szó esett idáig a Házban. Én a 2009es évet is egy kockázati tényezőnek látom. Úgy ítélem meg, egyetértve sok, ezzel a kérdéssel f oglalkozó elemzővel, hogy a 2009es év végeredménye, a hiány tényleges mértéke nem lezárt kérdés. Sajnálatos módon lehet rosszabb év 2009, mint ahogy azt jelenleg sokan gondolják. Nem akarok arra visszautalni, de megteszem, hogy körülbelül egy évvel ezelőt t, amikor itt a parlamentben jómagam azt mertem volt mondani valamikor november vége táján - akkor azért már lehetett tudni, hogy nagyon nagy a baj , hogy 58 százalék közt lesz a gazdasági csökkenés, a GDP visszaesése, akkor olyan hurrogás volt a bal old alamon és olyan felháborodás, hogy már én is a riogatók között vagyok, hogy ha nem szoktam volna magamat jól érezni ilyenkor, akkor netán rosszul is érezhettem volna magam. Ma ott tartunk, hogy 7 százalék fölötti gazdasági visszaeséssel kell sajnos nagy va lószínűséggel számolnunk, és ez alapvetően befolyásolhatja a költségvetés bevételi oldalát, az adóbevételeket. Tehát egyáltalán nem bizonyos jelenleg, hogy 2009re vonatkozóan az egyébként sokszor módosított tervek meg tudnak valósulni. Ha viszont ez nincs így, akkor ez nyilván 2010re vonatkozóan is jelentős problémákat vethet fel. A 2010re vonatkozó számok, amivel a kormány számolt, azt gondolom, hogy tisztességesen, ebben semmi dicséretes nincs, de tisztességesen, ha tetszik, konzervatív számok, közgazd asági értelemben, ne tessenek megijedni, nem politikai értelemben; konzervatív számok abban az értelemben, hogy ennél egy picit jobb makrogazdasági adatok is elképzelhetőek. Nem biztos, hogy lesznek, de elképzelhetőek, lehet egy picit jobb a helyzet. Nem b iztos, hogy így lesz. Mondom még egyszer, ezt befolyásolhatja 2009 lezárása is. Ezzel együtt is azt gondolom, hogy azokra a problémákra, amelyeket ez a költségvetés jelenleg nem old meg, azokra válaszokat kell tudnunk adni. Melyek ezek a problémák? Ezek kö zül szerintem a legkisebb, de a Házban dannyiunk által tudott, megoldhatatlan probléma, ezt kell mondanom, a közösségi közlekedés problémája. Én nem látok esélyt arra - ellentétben a szocialista képviselőtársaim által elmondottakkal, legutóbb éppen Kiss Fe renc jelezte azt, hogy ő lát esélyt , hogy 40 milliárddal kevesebb legyen jövőre a MÁV állami támogatása. Én attól félek, hogy jövőre a MÁV állami támogatása nem kevesebb, hanem több lesz, mint idén; egyszerűen azért, mert a MÁVhoz senki nem mert az elmú lt húsz évben hozzányúlni. (Dr. Lukács Tamás közbeszól.) Eladtuk, ez olyan marhaság, már ne haragudjon, képviselő úr, hogy elmondani nem tudom. Természetesen nem adta el senki a MÁVot, amit abból kellett, nagyon helyesen egyébként privatizáltuk, ettől csa k drágább lenne a MÁV, ha ez nem történt volna meg. De ebbe a vitába tényleg nem akarok belemenni, ilyen mélyre nem akarok süllyedni. Ami biztos, hogy a magyar MÁV egész rendszeréhez a magyar politikai elit nem mert hozzányúlni. Mi megkíséreltük, és most k önnyen mondhatnám, hogy önök megakadályozták, így volt ez 2003ban, így volt ez 2005ben, amikor megkíséreltünk egy nagy MÁVreformot. Ez nem következett be, és nem látok esélyt arra, hogy most az elkövetkező néhány hónapban itt valódi változások történjen ek a MÁVnál. Semmiféle esélyt nem látok erre. Ennek megfelelően azt gondolom, de ez egyébként a legkisebb probléma, még egyszer mondom, mert ezzel lehet kalkulálni, hogy a MÁV 40 milliárdos megtakarítása nem egy valóságos tétel, az egy virtuális tétel a k öltségvetésben. A másik, ennél jóval nagyobb probléma, amit én érzékelek vagy mi érzékelünk a költségvetésben - viszonylag kevés szó esett itt erről , az egészségügyi finanszírozás kérdése. Máskor erről
