Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KÓKA JÁNOS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
832 k öltségvetést a piacok azonnal megjutalmazták, már a benyújtás fázisában, és a magyar adósság egy év után, éppen pár napja kapott ismét stabil minősítést. Hogyha a költségvetésről beszélünk, akkor azt hiszem, hogy helye van tisztázni azt is, hogy szükség va ne egyáltalán költségvetésre, mert egy jól felépített retorikai közegben a Fidesz rendszeresen arra futtatja ki a narratíváját, hogy vissza kell vonni a költségvetést, nincs is szükség költségvetésre. Eddig nem volt világos, hogy hogyan gondolja a Fidesz, hogy visszavonni, és egy másikat beterjeszteni volnae célszerű. Varga Mihály ma arról beszélt, hogy vissza kell vonni, és nem is kell beterjeszteni egy másikat. (Dr. Hargitai János: Nem. Nem mondott ilyet.) Varga Mihály; szeretném a tévénézőknek elmondan i, hogy a fideszes széksorokból a bekiabálás úgy hangzik, hogy Varga Mihály nem mondott ilyet. Ezzel szemben Varga Mihály arról beszélt, hogy ha visszavonnánk a költségvetést, és nem is nyújtanánk be újat helyette, az se lenne probléma, hiszen akkor a törv ény szerint a 2008as költségvetés kiadási tételei mennének tovább. Szeretném, hogyha mindenkinek nagyon világos volna ebben a teremben, hogy ez azt jelenti, hogy körülbelül 350 milliárd forinttal több költséget vállalna a magyar költségvetés, mint amennyi t a bevételei lehetővé tesznek ugyanolyan hiányszint mellett. Magyarul, hogyha nincsen költségvetés, akkor a piacok nem tennének mást, mint azonnal beáraznák azt, hogy Magyarország hiánya a következő évben nem 4 százalék körüli lesz, hanem 5 százalék felet t, és ennek megfelelően viselkedne a forintárfolyam, ennek megfelelően viselkednének az országkockázati mutatók. Ugye, emlékszünk, amikor tavaly ősszel hetek alatt kellett elbúcsúznunk a 300 forint alatti euróárfolyamtól, és szembenéznünk a bankok, a deviz ahitelesek bedőlésének kockázatával? Ugye, emlékszünk erre? És ugye, önök, tisztelt fideszes képviselők, szintén emlékeznek erre? És hogyha emlékeznek erre, akkor kérem, ne fenyegessék azzal se a magyar választókat, se a nemzetközi pénzvilágot, hogy Magyar országnak nem lesz költségvetése, mert ebben a válsághelyzetben a legrosszabb, amit tehetne a parlament, hogy nem fogad el 2010re költségvetést! (Közbeszólások az MSZP soraiból: Így van!) És még valami. A Költségvetési Tanács, illetve az Állami Számvevősz ék is felhívja a figyelmünket a bevételek teljesülésével kapcsolatos bizonytalanságokra és kockázatokra. Ezek a kételyek is megalapozottak lehetnek, különösen, hogyha a PM honlapján fellelhető negyedéves adatokat nézzük. De mégis, azt lehet látni, hogy eze k ellen a bizonytalanságok ellen veszi föl a kormány a kesztyűt akkor, amikor súlyos politikai tabukat át, és nem habozik, amikor népszerűtlen intézkedéseket kell meghoznia. A kockázatok elemzésekor ezért is fontos azt látnunk, hogy a kormány eddig nem vo lt vádolható hazudozással, a kellemetlen tények elhallgatásával, nem volt vádolható azzal, hogy mást ír a papírra, és mást mond. Ráadásul a költségvetésbe beterveztek 261 milliárd forint tartalékot, ez pedig elegendő lehet azon kockázatok nagy részének a , amelyről egyébként mindannyian megemlékeztünk. (Babák Mihály: Az osztozkodáshoz is kell!) Ilyen nagy kockázat szerintünk az önkormányzati kiadásmérséklés 85 milliárdja, a tb bevételeinek visszaesése, a gyógyítómegelőző kassza kiadásainak mérséklése, és p ersze a közösségi közlekedés támogatásának 40 milliárd forintos csökkentése, amely, mint hallottuk, még nincsen rendesen kidolgozva. De hogyha már itt tartunk, a liberálisok értik, hogy kevesebb bevételből csak kevesebbet lehet adni, és ez igaz a MÁVra is , de nem sajnáljuk, hogy jövőre legalább kevesebb folyik el értelmetlenül a vasútra. Mert hogyha a szocialista képviselőtársaink kevésbé lettek volna fogékonyak 2006tól a szakszervezeti lobbira, akkor a vasút ma nem 40 milliárddal többe, hanem éppen ennyi vel kevesebbe kerülne az adófizetőknek. (Babák Mihály: Kétszer annyiba!) Az adófizetők és az utasok ezen vesztettek, Gaskó és a többi szakszervezeti vezető meg ezen nyert. Az igazi vesztese a reformok elmaradásának az adófizetők és a vasúton utazók. (Babák Mihály: Milyen reform?) Tisztelt Ház! Úgy véljük, hogy a tervezetben több területen is szükség van mindazonáltal változtatásokra. Ezek közül csak néhányat szeretnék most említeni, egyrészt az önkormányzati támogatások csökkentésével kapcsolatban. Kifejeze tten aggasztónak látjuk, hogy esetenként éppen a
