Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
824 említsem meg, hogy az autóipar életben tartása érdekében 2500 eurót, azaz 800 ezer forintot adnak egy olyan autócsere esetén, ami 9 évesnél időseb b. Németországban szeptemberben 21 százalékkal több autót értékesítettek, mint egy évvel később. Olaszországban, ahol érdemben akarnak bürokráciát csökkenteni, a legújabb jelentések azt mondják, hogy amit a büntető törvénykönyv nem tilt és az európai uniós jogszabályok nem tiltanak, minden megengedett lesz, csak azért, hogy pörögni tudjon a gazdaság. Ezért tehát - még egyszer mondom - jogos Bajnai kormányfőnek a posztamensen állva a messzire néző tekintete, mert előbbutóbb tényleg be fog indulni a világgaz daság, ezt remélhetjük, és ez meghúzza a magyar gazdaságot is. A tragikus az, hogy mi ezért semmit nem tudunk tenni. Tehetünke valamit érte, ha mondjuk, szándékunkban állna? Azt kell mondjam, hogy semmit nem tehetünk, csak azt tehetjük, amit az IMF megeng ed nekünk. Magyarországnak papírja van arról, kormányrendelete van arról, hogy végrehajtja azt a lépéssort, amire az IMF minket kötelezett. Azt is mondhatnám, hogy ez az egyetlen jogszabály, amit a költségvetés készítése kapcsán a kormány komolyan vesz: a saját kormányrendeletét, amivel elkötelezte magát bizonyos lépések megtételére. Az alkotmánnyal már nem ilyen érzékeny a kormány, mert az alkotmány azt is mondaná, hogy az önkormányzatok a saját feladataik ellátásához a saját bevételeiken kívül megfelelő á llami forrásokra jogosultak. Ezt az alkotmányos tételt - ami egy alkotmányos tétel - nagyvonalúan kezeli a kormány. Lehetőséget lát arra, hogy 120 milliárdot - szerintem egyébként többet is, erre még ki fogok térni - kivonjon az önkormányzati rendszerből. De az IMFfel kötött megállapodást tartja a kormány, megjegyzem, nem is tud mást tenni, mert ha az IMF pénze nem segített volna minket át 2008 októbere után azon a tragikus helyzeten, ahova a szocialisták vitték az országot, akkor ez az ország csődöt jelen tett volna. Ezzel azt is mondom, hogy Magyarország elveszítette a lehetőségét az elmúlt években arra, hogy önálló gazdaságpolitikát folytasson. Addig, ameddig az Európai Unió szerződése csak azt várja el a normális európai országoktól, hogy érthető módon a z Európai Unión belül a gazdaságpolitikájukat összehangolják - ez van a szerződésben , Magyarországtól nem ezt az összehangolást várja; Magyarországtól azt várja, hogy teljesítse Brüsszel és Washington parancsait, és - még egyszer mondom - mi ezt egy korm ányrendeletben, az anyagi kiszolgáltatottságunk okán kényszerből is, fel is vállaltuk. Oszkó miniszter úr beszélt azokról az adóváltozásokról is, amelyekről a döntéseket már korábban meghozta a parlament, de a hatásai nyilvánvalóan beépülnek ebbe a költség vetésbe is. Ezekről szeretnék röviden szólni, és elsősorban ezeknek az összhatását számokkal is elemezni, és igazolni azt az állításomat, hogy szó nincs itt adócsökkentésről, hanem adótehernövekedést ért meg az ország. Adórendszeren belüli átcsoportosítás ok történtek, de az egész átcsoportosítás végül is tehernövekedéssel járt. Ugye, tudjuk azt, hogy a társasági adó esetében a különadót 2010től kezdve megszüntette a magyar parlament, de azt is tudjuk, hogy a társasági adó kulcsát 16ról 19 százalékra emel tük fel. Az adókedvezmények nagy része megszűnt a társasági adón belül, ezért nőtt ott az adóalap, ami alapján adót fizetnek a vállalkozások. A személyi jövedelemadó, amiről olyan büszkén beszélt Göndör képviselő úr: kétségtelen, hogy itt vannak adókönnyít ések, 1,9 millióról 5 millióra tolódik az a sávhatár, ami alapján a legtöbb adózó adózni fog, az adókulcs 18ról 16 százalékra csökken. Ezeket pozitív változásként élhetjük meg a személyi jövedelemadóban, a munkanélkülijárulék csökkenése mellett azonban m eg kell említeni azt is, hogy a rehabilitációs járulékot durván megemelte a kormány: 117 ezer forintról 964 ezer forintra. Ez azért ellensúlyozza ezeket a pozitív lépéseket. És az igazi feketeleves nyilvánvalóan minden állampolgárnak, aki él és mozog, és e zért fogyaszt: az áfakulcsok megemelése 20ról 25 százalékra, a jövedéki adók durva megemelése és az értékalapú ingatlanadó bevezetése. Ha ezeket a tételeket megnézzük most már a költségvetés számai alapján, és ha ezeket a számokat a költségvetés alapján m ondom, akkor egyrészt az első állításom a következő. Ha a
