Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
825 társasági adó terén bekövetkezett változásokat vizsgálhatom, akkor azt mondhatom, hogy ott semmi változás nincs, mert a 2009. évben betervezett társasági adó és különadó ugyanakkora, mint a 2010ben megtervezett társasági adó. Tehát elengedtük a különadót, de növeltük az adókulcsot: ugyanazt az összeget fogjuk beszedni a cégektől, csak más technikával. Az evabevétel alapvetően növekedésre van tervezve, 19 milliárd forint pluszbevételt hoz a költségve tésnek, ennyi pluszkiadást a vállalkozásoknak. Személyi jövedelemadó címén kétségtelenül van 125 milliárd forint kiesése a költségvetésnek, azt mondhatnám, hogy a magánembereknek ennyi megtakarítása, de az áfaemelések hatása 234,8 milliárd forint. Tehát az áfaemelések hatása durván több, durván ellensúlyozza azt, amit egyébként személyi jövedelemadó címén megtakarításként élhetnének meg az emberek. Nem igaz az az állítás, hogy személyi jövedelemadó címén valami érdemben a zsebemben maradt, és ez megtakarítá s számomra, mert amikor fogyasztok - és fogyasztanom mindig kell, amikor a villanyt kapcsolom fel, amikor a vízcsapot nyitom meg , akkor az áfában ezt visszafizetem a költségvetésnek. A vagyonadó, aminek a beszedése persze nagyon kétséges és alkotmányosan is instabil, 50 milliárd forinttal tervezi megterhelni az adófizetőket. Tehát összességében akkor rögzítsük nyugodtan azt, minden porhintés ellenére, hogy ugyan adóátrendeződés történt, de ez nemhogy adócsökkentéssel nem járt, hanem állapítsuk meg nyugodt an, hogy az adóterhek növekedtek ezekben az években. (12.40) Az Állami Számvevőszék azt is mondja - és ezek számadatok, ezt egyébként a Költségvetési Tanács elnöke is megemlítette , hogy képtelenek voltak pontosan ellenőrizni a bevételi tervek teljesülésé nek lehetőségét. Az Állami Számvevőszék azt mondja, hogy kockázatot hordoz a költségvetési bevételi oldal teljesítése. Félő, hogy a megtervezett bevételek akár 5 százaléknál nagyobb mértékben is elmaradnak attól, amit a kormány remél, és ez felboríthatja a költségvetést. Az Állami Számvevőszék azt is említi, és erre figyelni kellene, hogy a társasági adó előirányzatát ebben a gazdasági válsághelyzetben nem szabad olyan mértékben növelni, mint ahogy a GDPnövekedéssel kalkulálnak. Az áfabevételek növekedésén ek, amit persze joggal tervez meg a kormány, hiszen drasztikusan megemelte az áfát, megemelte a fogyasztás adóterhelését, de ennek továbbgyűrűző hatásaival is kalkulálnia kellene, mert az emberek fogyasztása visszaesik, visszaesik a reáljövedelmünk, a Nemz eti Bank kimutatása szerint 1,3 százalékkal, a háztartások fogyasztása a Költségvetési Tanács szerint 2,1 százalékkal esik vissza. Hiszen kevesebb pénzük lesz, ebből a kevesebb pénzből kevesebbet fogyasztanak, a kevesebb fogyasztásból kevesebb munkahely le sz, és ezért kevesebb adóbevétel lesz. A kormány, úgy tűnik az ÁSZ jelentése szerint, ezekkel a továbbgyűrűző hatásokkal nem kalkulált kellően óvatosan. Ebből is gondja lehet a költségvetésnek. És van egy évek óta magunk előtt tolt tétel, az adóhátralék ké rdése, ami már mintegy 1400 milliárd. Úgy teszünk, mintha ez bejönne, de tudjuk jól, hogy évek óta nem tudja beszedni ezt az APEH. Ez az összeg egyre nő, és ahogy gatyásodik le az ország, az emberek és a vállalkozások, egyre kisebb az esély ennek a tételne k a beszedésére, a költségvetés bevételi oldalán ezzel mégis kalkulálunk. A kiadási oldalon érdekesen fogalmaz ez az előterjesztés: semmilyen kiadási tétel nem hagyható el, a kiadások viszonylag reálisan vannak megtervezve. Én hozzáteszem, és majd még az ö nkormányzatok kapcsán erről beszélni is fogok, hogy azzal is kalkulálnunk kellene, hogy egy ilyen kiadási szint mellett milyen szolgáltatási szintet fogunk produkálni. Mert persze a kórházak valamilyen szinten működni fognak, az oktatás valamilyen szinten működni fog, de hogy emögött tartalmi szolgáltatások leszneke, az nagyon kérdéses. Ez az igazán drága dolog, amikor úgy adunk valamire pénzt, hogy tudjuk jól, olyan keveset adtunk, hogy ettől érdemi teljesítmény el sem várható. Ez az igazi pénzpocsékolás, pénzpazarlás, de erre a későbbiek során visszatérek még. A kormány 261 milliárd forint tartalékot képezett, és külön még egy 50 milliárdos kockázati tartalékot. Ezt az utóbbit egyébként üdvözlöm, hiszen eddig azt ecseteltem, hogy mennyire kockázatos a köl tségvetés bevételi oldala, ugyanakkor ez a nagy tartalékolás azt is sejteti, hogy a költségvetés jogát, ami megint az alkotmányból következően a parlament joga, amilyen módon csak
