Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
823 Egy költségvetési vitában nehéz számok nélkül beszélni. Ezeket a számokat én most itt az elején letudom azért, hogy értelmezni lehessen a kormány gondolkodását. A GDP 2008ban még 0,6 százalékkal növekedett, 2009ben azza l kalkulálunk, hogy a visszaesés 6,7 százalékos lesz. Persze, októberben tartunk még csak, a folyamat végét nem látjuk. És azzal is kalkulálunk, hogy 2010ben is a GDP csökkenni fog, de már csak 0,9 százalékkal. Azt tényként megállapíthatjuk a számok alapj án, hogy az elv szerint az idei évben és a jövő évben a GDP elszenved mintegy 8 százalékos visszaesést, ez egy példátlan visszaesés a rendszerváltás óta, és nem igaz az, hogy ez csak a világgazdaság hatásainak következménye. A szocialista kormánynak ebben a két kormányzati ciklusban maradandó és múlhatatlan negatív érdemei vannak abban, hogy a gazdaság folyamatai így alakultak. Az optimista kitekintés pedig azt hozza, hogy majd 2011től kezdve 3,94 százalék, majd 2013ban már egy 4,1 százalékos növekedésse l is kalkulál a kormány. A fogyasztói árindex kapcsán is optimista a kormány, a tavalyi 6,1 százalékos infláció után 2009ben 4,5 százalékkal kalkulál. (12.30) 2010ben az infláció valamelyest csökkenne, az év egészében 4,1 százalékkal kalkulálnak azért, h ogy majd, amikor ők befejezik kormányzati működésüket, az infláció érdemben csökkenjen: 2,2, 2,6 és 2,8 százalékot említenek 201113 között. Ha a költségvetés növekedési forrásaira tekintünk rá, akkor ugyanezt a tervezési logikát látjuk, a háztartások fogy asztása 2009ben 6,6 százalékkal esik vissza - tragikus szám , jövőre is visszaeséssel, 2,1 százalékos visszaeséssel kalkulálnak, és az ő működésük után majd beindul itt is egy növekedés, 2,7, 2,3, majd újra 2,3 százalékos háztartási fogyasztásnövekedésse l kalkulál a kormány. Körülbelül ilyen arányokat vázol fel a költségvetés a közösségi fogyasztás tekintetében is, és akkor eljutunk az alapvető számhoz, a hiányszámhoz: 2010ben a kormány 3,8 százalék hiánnyal számol. Azt itt világosan rögzítette Göndö r képviselő úr és a kormány képviselője is, hogy ha valami megkérdőjelezhetetlen, az a hiány, mert ha a hiányt bármilyen módon növelnénk, az megint a nemzetközi bizalom elvesztésével járna. Azt csak szerényen teszem hozzá, hogy az elmúlt egymásfél év átla gában ez a hiány 1 százalékkal növekedett a korábbi tervezett hiányhoz képest. Egyszerűen azért, mert azok a globális várakozások, amikre a költségvetés korábbi számait építették, vagy a konvergenciaprogram korábbi számait építették, nem teljesültek, az IM Ffel egyeztetve néhány óra alatt ezt a hiánycélt 1 százalékkal növelni lehetett. Ennyire vannak kőbe vésve ezek a dolgok. A kormánytól sokszor hallottuk, hogy rövid távon csak válságmenedzselésre rendezkedik be. Mit ért válságmenedzselés alatt? Ezekből a dokumentumokból is kiolvasható: igyekszik a pénzügyi rendszer stabilitását megőrizni - el kell mondani, hogy ez sikerült, a magyar pénzügyi rendszer, hála istennek, nem omlott össze , igaz, hogy a pénzügyi rendszer a közvetítő szerepét sem tölti be, mert a hitelezés is leállt az országban, semmi ilyen nem történik, a bankok egyszerűen betétet gyűjtenek. A válságmenedzselés másik szegmense a kormány nézőpontjából pedig a munkahelyek megőrzése. Lehet, hogy volt ilyen szándéka a kormánynak, ez a szándék semmi lyen módon nem teljesült, a munkanélküliségi mutatók lassan 10 százalék körül járnak, tehát a munkahelyek megőrzése érdekében az “Út a munkához” látszatprogramokon kívül érdemben a kormány hozzátenni semmit nem tett. Ez nincs minden országban így, tehát le het is várni valahol a globális konjunktúra javulását, mert ha felidézem azt, hogy mit csinálnak, mondjuk, Franciaországban - hogy a legfrissebb adatokat mondjam , Sarkozy elnök úr és a francia kormány arról döntött, hogy újabb 1,6 milliárd euróval segíti k a kis- és középvállalkozásokat, Franciaországban ezeknek a cégeknek a feltőkésítését. Korábban már volt 350 milliós tételük, a kettő együtt már 2 milliárd eurónál több. Ezek olyan lépések, amilyeneket persze egy meghatározó gazdaság azért tesz, hogy majd egyszer a globális konjunktúra növekedjen. Vagy Németországban - Szlovákia is tett hasonló lépéseket , csak
