Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - SZABÓ LAJOS, az összefoglalt bizottsági állásfoglalás ismertetője:
798 Időben előretekintve, a személyi jövedelemadó sávhatárának 2011től hatályos megemelése továbbra is fedezetlen; a nagyjából 170 milliárd forint értékű hiányt mindössze a középtávon túlzottan optimista makropálya fedi le. A költségvetési felelősségről szóló törvény értelmében a 2010. évi költségvetési törvény előkészítésénél és elfogadásánál az államházta rtási törvény idevonatkozó, de csak 2010. január 1jétől hatályos előírásait már alkalmazni kellett volna; ezt a tényt az általános indokolás maga is elismeri. A Költségvetési Tanács véleménye szerint a benyújtott költségvetési törvényjavaslat ennek az elő írásnak több ponton nem tesz eleget, ezért azt javasoljuk, hogy a tisztelt Ház megfelelő módosító javaslatok elfogadásával a szükséges változtatásokat hajtsa végre. A hitelességépítés szempontjából feltétlenül kedvező jel, hogy az előterjesztő kormányt kép viselő pénzügyminiszter úr is támogatólag nyilatkozott e lehetőségről. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönjük szépen elnök úr értékelő hozzászólását. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A H ázszabály értelmében a bizottságok állásfoglalását a költségvetési bizottság foglalja össze, és terjeszti az Országgyűlés elé. Ennek ismertetésére megadom a szót Szabó Lajos képviselő úrnak, a bizottság alelnökének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon, ale lnök úr! SZABÓ LAJOS , az összefoglalt bizottsági állásfoglalás ismertetője : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Számvevőszéki Elnök, Költségvetésitanácselnök! A bizottsági összefoglalót két részben kívánom elmon dani: az első részben az általánosítható tapasztalatokat, amelyek minden bizottsági ülésen elhangzottak nagyjából, a második részben pedig azokat az egyedi szakmai dolgokat, amelyek az egyes szakmai bizottságokban elhangzottak. Mielőtt a többségi hozzászól ásomat megtenném, szeretném a többségi véleményt tolmácsolók nevében megköszönni az ÁSZnak és elnökének az idei munkáját és az eddigi tevékenységét, amelynek során együtt dolgozhattunk, a Költségvetési Tanács elnökének pedig azt, hogy idén először tudott eleget tenni ennek a feladatának, amit a közösen elfogadott törvényünk ír elő. Remélem, hogy a parlamenti munkában ez egy nagyon gyümölcsöző együttműködés lesz, hiszen az a szakmai támogatás, amit ez a két szervezet tud adni a parlamenti munkának, nagyon h asznos volt eddig, és remélem, hasznos lesz a jövőben is. A bizottsági üléseken nagyon sokan foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy hol is tartunk a válságban, kifele megyünke a válságból, még befele megyünke a válságba, és milyen lesz a válság: egy “W” al akú, egy “L” alakú, elhúzódó válság lesze. Ennek megítélése nagyon szórt volt, de ezzel legalább egyenértékűen vetődött fel az a kérdés, hogy milyen világ lesz a válság után, milyen világra kell felkészülnünk a válság után. Mi nagyon fontosnak tartjuk azt , hogy ebben a költségvetésben figyelembe vegyük azt, hogy milyen költségvetés szükséges ahhoz, hogy a válság után Magyarország kedvező helyzetben találja magát, amikor újra kell építeni a gazdasági rendszerünket, amikor a válságból való kimenetnek meg kel l teremtenie a továbbfejlesztés, továbbfejlődés alapjait. Mi úgy gondoljuk, hogy ebben a helyzetben a költségvetésben két dologra kell koncentrálni: az egyik az egyensúly, a másik pedig a növekedés. Fontos ez azért, mert idén és jövőre a számítások szerint a nemzeti össztermék mintegy 7,5 százalékkal csökken, és két év alatt a nemzeti össztermék 5 százalékának megfelelő kiadáscsökkenést kell végrehajtani. Ez a 2010es év költségvetésében 1,7 százalékos csökkenést jelent, ami mintegy 450 milliárd forint kiad áscsökkentést jelent a 2010es költségvetésnek. Mik azok az alapvető célok, amelyek szerintünk, bizottsági többségi vélemények szerint ebben a költségvetésben benne vannak, és ami miatt mi ezt a költségvetést támogatni tudjuk? Három célt lehet megjelölni, amit ez a költségvetés kitűzött és tartalmaz: a stabilitást, a biztonságot és a növekedést. Természetesen el kell mondanunk, hogy ezeknek a céloknak a megvalósításához vezető úton minimum két korláttal számolni kell, amelyek a gazdaságpolitikai megoldásnak is korlátai kell
