Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - SZABÓ LAJOS, az összefoglalt bizottsági állásfoglalás ismertetője:
799 hogy legyenek. Az egyik a makrogazdasági egyensúly megtartása, hiszen ahogy pénzügyminiszter úr is mondta, illetve a Számvevőszék elnöke és a Költségvetési Tanács elnöke is kitért rá, Magyarországnak korlátozottak a lehetőségei a gazdaság politika terén, tehát a makrogazdasági egyensúly megtartása mindenképp egy korlátja a költségvetési mozgásterünknek. A másik pedig az, hogy csak úgy szabad ezeket a lépéseket meglépni, hogy közben a társadalmi stabilitást is megőrizzük, ez pedig dannyiunk érdeke, mert ennek hiányában nem fogjuk tudni elérni a céljainkat. Több szempontból beszéltek már a kiadáscsökkentésről. Mi úgy gondoljuk, hogy a kiadáscsökkentésnek csak és kizárólag akkor van értelme, ha ez strukturális változásokkal megalapozott kiadásc sökkentés, ami fenntartható az elkövetkezendő években is. Kiadást csökkenteni úgy nincs értelme, ha egyszeri kiadásokat veszünk el, mert ezekkel csak problémákat idézünk elő az elkövetkezendő időszakban. (10.30) Természetesen ennek a célnak ez a költségvet és teljes egészében nem fog tudni megfelelni, de vannak olyan jelek, amelyek ezt segítik. Erősödik a nyugdíjrendszer fenntarthatósága, aminek az elfogadása nem volt számunkra sem könnyű itt a parlamentben, és ez okoz társadalmi problémákat, okoz politikai feszültségeket, amelyeket tudatosan vállaltunk fel annak érdekében, hogy ezeket a fenntartható kiadáscsökkentéseket el lehessen érni. Célzottabbá válnak a társadalmi és szociális juttatások. Mondanom sem kell, hogy ebben is vannak konfliktushelyzetek, amit fel kell vállalni annak, aki jelenleg van kormányon, de tudomásul kell venni, hogy fel kell vállalni a következő kormányoknak is, hiszen csak így tartható fenn ez a kiadási szerkezet, amely biztosítani tudja a makrogazdasági egyensúlyt. És igaz, hogy az e lvárásainknál és a reményeinknél lassabban, de az államháztartás, az állami intézményrendszer működtetése is takarékosabbá válik. A másik ilyen központi eleme a költségvetésnek a biztonság. Az Állami Számvevőszék elnöke is jelezte a hozzászólásában, hogy v an a költségvetésnek olyan területe - például a közbiztonság , ahol nőnek a tavalyi évhez képest a források. De túl a szűken vett közbiztonságon, van egy másik eleme is a biztonságnak, ami számunkra legalább egyenrangú, ha nem is jelentősebb ennél, ez a f oglalkoztatás keretében nyújtott biztonság javulása, javítása. Ezt az adótörvényekben alapoztuk meg, ahogy a pénzügyminiszter úr is beszélt már róla. Az adótörvények változtatásánál fő szempont volt, hogy a munkát, a jövedelmeket, a tőkét terhelő adók csök kenjenek. Jelentős bevételről mondott le az állam, engedett át jelentős bevételt a másik két jövedelemtulajdonosnak, a lakosságnak és a vállalkozásoknak azért, hogy éppen a legfontosabb területen, a foglalkoztatás területén tudjuk segíteni a helyzetüket, h ogy minél kevesebb munkahely szűnjön meg a válság idején, és a lehető legkedvezőbb helyzetbe kerüljenek a válság után a vállalkozások, és Magyarország egy vonzó befektetési célponttá tudjon válni. A költségvetésnek két oldala van, bevételi és kiadási oldal a. Hogyan alakul a bevételi oldal, mi határozza meg, és mire költjük? Érdekes kérdés volt a bizottsági vitákban, hogy az Állami Számvevőszék elnöke, ahogy tavaly a bevételi oldalt tartotta kevésbé kockázatosnak, idén a kiadási oldalt tartja kevésbé kockáza tosnak a költségvetésen belül. Úgy gondolom, hogy ez teljesen természetes, a dolog természetéből adódik, mert ha megnézzük, hogy milyen környezetben kell megtervezni a költségvetést, akkor látjuk, hogy ezek a bizonytalansági tényezők melyik oldalon alakuln ak. Ahogy már említettem, a bevételi oldalt elfogadtuk az adótörvényeknél, a foglalkoztatást terhelő adók, járulékok csökkentése volt a cél, ennek ellensúlyozására emeltük a fogyasztást terhelő adókat és a sokat vitatott vagyonadó is bevezetésre került, hi szen ezzel tudtuk megteremteni az ellensúlyát a bevételek csökkentésének. Kiadási oldalon mi is úgy látjuk, ahogy a Számvevőszék elnöke vagy akár a Költségvetési Tanács elnöke, hogy lehetnek bizonytalanságok. Az MSZPfrakció is úgy látja, hogy a közösségi közlekedés vagy akár a szociális kiadások területén van még mit tenni a költségvetés elfogadásáig. Önmagában ez nem baj, hiszen a költségvetési vita elején tartunk, és arról szól a költségvetési vita,
