Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. OSZKÓ PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
784 Az államadósság - amelyet GDParányosan szoktunk mérni, hiszen lényegében az a legbeszédesebb mutatószám, hogy az ország gazdasági teljesítményéhez képest mennyi adóssága van , az GDParány osan a gazdasági visszaesés idején elkerülhetetlenül növekedést mutat, hiszen a GDP, az ország gazdasági teljesítménye csökken, és ezáltal nő az adósság aránya. Miután jövő évre is gazdasági recessziót, nagyon kis arányú gazdasági recessziót jósolunk, ezér t nyilván elkerülhetetlen, hogy a jövő évben érje el a tetejét ez az adósságpálya, de úgy gondoljuk, hogy ha ezt a költségvetési politikát folytatjuk tovább, akkor ez egy gyors fordulatot is eredményezhet, tehát a jövő évben már el tud kezdeni csökkenni az az államadósság, ami egyébként jelentős kamatterheket ró a költségvetésre. Ez az államadósság a jövő évben, ha bruttó módon számoljuk, akkor 79,2 százaléka lehet a magyar GDPnek. Azért jeleztem, hogy bruttó módon számoljuk, mert a jelenlegi, nemzetközi s zervezetek által biztosított összesen 20 milliárd eurós hitelcsomag egy része csak látszólag növeli az államadósságot, hiszen egy jelentős részét saját magunk nem költjük el, hanem tartalékban tartjuk - ez a jegybank devizatartalékait növeli , magyarán ez olyan adósság, aminek rögtön megvan a fedezete is. Ha ilyen módon megtisztítjuk az államadósság számait, akkor a tényleges nettó államadósságunk 76,2 százaléka a GDPnek. Jelezném, hogy ez a 27 uniós tagállam átlaga alatt van, még a bruttó államadósságunk is. A jövőre várt államadósság az Európai Unióban 79,4 százalék. Ugye, a bruttó államadósságunk is valamivel ez alatt van, a nettó államadósságunk pedig lényegesen ez alatt. Ami pedig az úgynevezett adócentralizációt illeti, amit sokszor versenyképességi szempontból szoktunk kiemelni, az tavalyról idénre is és idénről jövőre is enyhe csökkenést mutat. Tehát ez azt jelenti, hogy válság idején, amikor egyébként nem tipikus, hogy az állam saját működésének kereteit szűkebbre tudja szabni, Magyarország mégis e l tudott kezdeni abba az irányba dolgozni, hogy a gazdaságnak több levegőt hagyjon, nagyobb versenyképességet, nagyobb növekedési lehetőségeket, és csökkenti a GDParányosan elvont adóbevételek összegét. Ezen belül egyébként az adóbevételek aránya is lénye gesen változni fog, hiszen a megszűnő tételes egészségügyi hozzájárulás és az 5 százalékkal csökkenő járulék, illetve a csökkenő személyi jövedelemadó nagyságrendileg körülbelül egy 700 milliárdos teherátcsoportosítást jelent a munkát terhelő adók irányábó l a fogyasztást és a vagyont terhelő adók irányába. Ez egy meglehetősen jelentős átcsoportosítás, aminek eredményeképpen egyébként úgy látjuk, hogy a gazdaság versenyképessége is jelentősen javulhat, és nagyon komoly azonnali gazdaságfehérítő hatása lehet egy ilyesfajta intézkedésnek. Nézzük, hogy a konkrét költségvetési bevételi és kiadási főszámok hogyan alakulnak. Mint jeleztem, ezeknek a főszámoknak az összeállítási logikája idén a gazdaság teherviselő képességéhez igazodott oly módon, hogy előbb került ek meghatározásra az adótörvények, és az adótörvényekből fakadó bevételekhez terveztük a költségvetési kiadásokat, méghozzá úgy, hogy az adósságunk ne növekedjen, hanem jövőre már egy csökkenő pályára állhasson. Mindezzel együtt azt kell hogy mondjam, hogy miközben nominálisan a nemzeti össztermék bizonyos arányaiban növekszik jövőre - ugye, reálértékben számítunk egy 0,9 százalékos visszaesést jövőre, nominálisan egy 510 milliárd forintos növekedést , ehhez képest igyekeztünk visszafogottan, konzervatívan tervezni az ebből származó bevételeket, és a nem konszolidált bevételi főszáma a költségvetésnek 400 milliárddal alacsonyabb, mint az idei évi prognózis. Tehát nagyon leegyszerűsítve úgy látjuk, hogy ugyan 510 milliárddal nagyobb az adóalap, nagyobb a nem zeti össztermék jövőre, de mégis 400 milliárddal kevesebb bevételre számítunk belőle, hiszen úgy látjuk, hogy a gazdasági visszaesés azért a vállalkozások veszteségességén, a fogyasztás visszaesésén keresztül gyakorolhat negatív hatást az adóbevételekre, é s ezt megfelelő óvatossággal kívántuk tervezni. Látható azonban, hogy a jövő évi költségvetés kiadási főszáma az idei évi várható kiadásokhoz képest is megtakarításokat kell hogy tartalmazzon. Nézzük, hogy ezek a megtakarítások miből
