Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. OSZKÓ PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
785 kalkulálhatók. A kormá ny és a parlament tavasszal már elvégzett egy fegyelmezett munkát annak érdekében, hogy a költségvetési kiadások egy jelentős része ne haladja meg az ország teherviselő képességét. Ennek keretében történt a nyugdíjrendszer átalakítása, érintve a 13. havi n yugdíjat, ennek keretében történt a közszférában kifizetett bértömeg megfelelő szabályozása, ennek keretében történt a lakásépítési támogatások átalakítása, a táppénzkiadások átalakítása, és ugyan elhatározásra került, de már csak a költségvetési törvénybe n végezhető el az a feladat, amelyet a mérséklődő lakossági gázárak mellett a gáz- és távhőtámogatás fokozatos kivezetése jelent. Ezekből az intézkedésekből, amelyeknek, mint jeleztem, a lényege elfogadásra került, tehát ezek nem új intézkedések, ezek isme rtek, elfogadottak és kellően kitárgyaltak, ezeknek nyilván a jövő évre is van megtakarítási hatása, tehát ezek nemcsak 2009re, hanem 2010re és azt követően folyamatosan az ország számára takarékos működést eredményeznek. Azt kell mondjam, hogy ez önmagá ban azonban nem elegendő ahhoz, hogy az így előre tervezett bevételekből tudjon gazdálkodni jövő évben az ország úgy, hogy egyébként az adósságát ne növelje. Ehhez bizony az is kell, hogy az állam saját magán is elvégezze ugyanezeket az intézkedéseket, saj át intézményeit is ugyanilyen vagy akár még fokozottabb takarékosságra ösztönözze. Ennek keretében a központi költségvetési fejezetek összes kiadásai az idei évi várható kiadásokhoz képest is csökkennek, az idei évi egyedi zárolások folyamatossá válnak, be épülnek a bázisba, és minden elvégezhető megtakarítást ugyancsak igyekszik a költségvetés elvégezni a központi költségvetési fejezeteken. Ennek eredményeként körülbelül 150 milliárddal alacsonyabb a jövő évi központi költségvetési intézmények kiadási főszá ma, mint az idei évi. Látható tehát, hogy a legnagyobb arányú megtakarítást lényegében a kormány saját magán végezte el, közel 7 százalékkal kisebb a jövő évi kiadási főszám az idei évinél. Értelemszerűen azonban nem csak a központi költségvetés az, amely a válság idején a lehető legtakarékosabban kell hogy működjön, meg kell nézzük, hogy melyek azok az intézmények, melyek azok a költségvetési kiadások, ahol ilyen takarékosság még várható. Évtizedes ismert problémája Magyarországnak a helyközi, a közösségi közlekedéssel kapcsolatos pénzügyi tehervállalás kiugró mértéke, amely az elköltött pénzhez képest nem párosul a kellő hatékonysággal és a szolgáltatási színvonallal. Tehát nem is újszerű ötlet, hogy ha egyébként is takarékoskodni kell az ország minden egy es intézményének és minden egyes lakosának, akkor az a takarékosság ott is legyen elvárható, ahol évtizedek óta tudjuk egyébként, hogy a pénzek nem a leghatékonyabban vannak elköltve. Tehát egyértelmű volt az az elvárás, hogy a közösségi közlekedésben rész t vevő állami tulajdonú gazdasági vállalatok takarékosabban, hatékonyabban működjenek, és innen, mint ahogy ismert, egy 40 milliárdos megtakarítást vár el a jövő évi költségvetés. Ugyancsak egy jelentős tétele, egy jelentős támogatási forrásból működő inté zményrendszere a költségvetésnek az önkormányzatok intézményrendszere. Jelzem, hogy azok az évközi zárolások, évközi megtakarítási intézkedések, amelyeket az egyes minisztériumok, az egyes központi szervek elszenvedtek 2009 során, ezek értelemszerűen az ön kormányzatokat nem érintették, hiszen az önkormányzatok ilyesfajta évközi intézkedéseknek nem lehetnek tárgyai, tehát az önkormányzatokkal 2010ben szeretnénk azt a fajta takarékosságot elvégeztetni, amit mindenki más már 2009ben elkezdett elvégezni. Az i nnen kalkulált, elvárt megtakarítást elsősorban feladatelvonással, feladatok számának csökkentésével, működési feltételek rugalmasabbá tételével, térítési díjak emelésével szeretnénk elérni, és az összes megtakarítás az idei számokhoz képest 6,7 százalék. (9.20) Ezzel is jelzem, hogy ez alacsonyabb, mint egyébként a központi költségvetési szervektől elvárt és érvényesített megtakarítás. Tételes összegben is alacsonyabb, mert a központi szerveknél 150, az önkormányzatoknál összesen legfeljebb 120 milliárdról beszélünk, és százalékos arányban is alacsonyabb, mint a központi költségvetési szerveknél.
