Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - A Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, valamint a Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VARGA LÁSZLÓ, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója:
398 volna szükség; pontosan ez a mérce volna egy előre kitűzött stratégia, amelyik hozzásegítene utána bennünket, hogy elbíráljuk, vajon teljesülte ez, vagy sem. Értesülünk a beszámolóból, hogy folyik egy ilyesfajta értékelés, de nem tudjuk, hogy mil yen alapon, és a beszámoló szerint a felmérésnek, a beszámoló szava szerint monitoringnak az alapjául szolgáló kérdőíveket május 31éig kellett benyújtani. A beszámoló dátuma 2009. június; hogy azóta elkészülte vagy nem készült el a beszámoló, erről, megi nt csak azt mondom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hogy a Szülőföld Alap honlapján nem található semmilyen utalás és semmilyen adat (Az elnök ismét csenget.) , illetve ilyen jellegű dokumentum, tehát amelyik ezt a monitoringot képviselné, nincsen. Itt jegyzem meg egyébként (Az elnök ismét csenget.) , hogy igenigen nagy sajnálatomra a Szülőföld Alap honlapján a 2008as pályázati eredmények (Az elnök folyamatosan csenget.) nem olvashatók, vagy legalábbis tegnap, amikor én erre kís érletet tettem, nem voltak olvashatók, tehát nem nézhető végig, hogy kik pályáztak sikerrel. Köszönöm szépen. Mindennek következtében az ellenzék tartózkodással szavazott. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Hat perc négy másodperc. Köszönöm szépen. Ti sztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Varga Lászlónak, aki a külügyi bizottság előadója. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. VARGA LÁSZLÓ , a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár Úr ! Tisztelt Képviselőtársaim! Igyekszem rövidre fogni, hiszen nagyon sok gondolat elhangzott már, amit eredetileg elmondtam volna. A nemzetpolitikának már ötödik éve fontos szereplője a Szülőföld Alap, amely mára a külhoni magyarok pályázati úton történő tá mogatásának legjelentősebb intézményévé vált. 2005ös indulása óta kiszámítható forrást jelent a szülőföldön való boldoguláshoz, anyagi és szellemi gyarapodáshoz, az anyanyelv és kultúra megőrzéséhez, valamint a Magyarországgal való kapcsolatok ápolásához. Az alap 2007től kibővült forrásokkal működik, a tavalyi évben is több mint 2 milliárd forint került kiosztásra. Az alap támogatásai tekintetében az elvi irányítás, a döntés és a végrehajtás egymástól elkülönült, szigorú összeférhetetlenségi szabályok ala pján történik, ez biztosította a források felhasználásának politikamentességét. Ennek szellemében tevékenykedett a regionális egyeztető fórum, amelynek keretében a miniszterelnök vezetésével a kormány képviselői és a külhoni magyarság választott vezetői eg yüttesen határozták meg az adott régiók aktuális fejlesztési céljait, és ennek szellemében folytatták tevékenységüket a szakmai kollégiumok, amelyek szintén szigorú összeférhetetlenségi szabályok mellett, politikamentesen végezték most is szakmai tevékenys égüket. A regionális egyeztető fórumon a külhoni magyarság vezetőinek javaslata alapján a speciális célokon túl valamennyi közösség esetében megfogalmazódott támogatási prioritás a magyar nyelvű köz- és felsőoktatás, valamint az írott és elektronikus média és a kulturális intézményrendszer támogatása volt. További célként jelent meg az önkormányzati programok, illetve a szórványban élő magyarság programjainak támogatása. A 2008 szeptemberében újdonságként bevezetésre került elektronikus pályá zati rendszer lehetővé tette, hogy a különböző szervezetek elektronikus formában is éljenek a pályázati lehetőséggel. A pályázók száma ennek köszönhetően is közel 3 ezerre nőtt, közülük pedig mintegy 1500 pályázó nyert el támogatást. Elmondható: a Szülőföl d Alap eddigi működése során bebizonyította, hogy ki lehet építeni átlátható, jól működő, az uniós normáknak megfelelő pályázati rendszert. Reméljük, hogy az alap a gazdasági válság által teremtett körülmények között is képes lesz hatékonyan hozzájárulni a külhoni magyar közösségek együtt maradásához, életminőségének javításához, nemzeti identitásának megőrzéséhez.
