Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BÓKAY ENDRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
364 tudja használni, és az idősek igenis ettől a fiatal generációtól tudják megtanulni például a számítógép használatát. Hogy egy példát elmondjak, több hónappal ezelőtt a fogadóórámra eljött egy 64 éves hölgy Újpesten, akinek a lánya Franci aországba ment ki dolgozni. Ez a hölgy nagyon el volt keseredve, hogy hogy tartja majd a kapcsolatát a Franciaországban dolgozó és élő lányával, hiszen minden héten többször tudtak találkozni. Nos, ez a hölgy vett egy számítógépet, és megtanulta ezt a szám ítógépet kezelni. Az internet segítségével most már nemcsak minden héten egyszer találkoznak, hanem minden este tudnak egymással beszélgetni. Nos, itt kapcsolódik össze az idősügyi stratégia és az ifjúsági stratégia, amikor nem az idősektől tudunk mi fiata lok tanulni, hanem a fiataloktól tudnak az idősek tanulni. Rétvári Bencének meg mondom, hogy szerintem szükség van egy ifjúságpolitikai vitanapra itt, az Országgyűlés keretein belül. (Az elnök csenget.) A másik, amit a képviselő úr mondott, az nem helyette síti azt, hogy itt a parlamenti patkóban megvitassuk azt, hogy mi is történt az elmúlt négy évben. Köszönöm a szót. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Folytatva a kétperces hozzászólásokat, megadom a szót Bókay Endre képviselő úrnak, MSZP. BÓKAY ENDRE (MSZP) : Eln ök úr, köszönöm szépen a szót. Néhány megjegyzésem lenne azzal kapcsolatban, hogy miért kerül ide és miért most az ifjúsági stratégia. Az egyik az, hogy tudomásul kell vennünk, hogy a világban egy olyan technológiai forradalom, egy olyan változássorozat za jlott le, amely egy egész más életformát dolgozott ki. Itt elég, ha az internethasználatra utalok, mert az az ifjú generáció, amely ebbe belenőtt, tehát vele született, együtt ezzel a technológiai forradalommal, természetesen egy egészen más életvitelt kez dett el folytatni, mint azok az idősebb generációk, akikről az előző napirendi pont során beszéltünk. Képviselőtársam azt említette, hogy semmi nem történt az ifjúsággal kapcsolatosan. Azért megjegyzem azt, hogy ilyen széles tankötelezettség, ilyen széles tanulási rétegek nem jöttek létre korábbi időszakokban. Csak gondoljunk arra, hogy a felsőoktatásban a létszám mennyire megnövekedett; több mint négyszeresére emelkedett a fiatalok száma a felsőoktatáson belül. Miért fontos ez? Elsősorban azért, mert tudju k azt, hogy a munkavállalás szempontjából, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, azoknak az elhelyezkedési esélyei azonosak a nyugateurópai társaiékkal. Minél lejjebb megyünk a végzettségben, tehát akár a középfok, az is meglehetősen megközelíti, de az alapfokú végzettség esetén pedig sajnos nagyon elmaradnak a munkavállalás lehetőségeiben. Ezért a számunkra az egyik kardinális kérdés, hogy az oktatást mennyire tudjuk kiterjeszteni, illetve mennyire tudjuk bevonni azokat a társadalmi rétegeket, akik s ajnálatos módon nem végezték el a középiskolát vagy esetleg még a 8 általánost, illetve nem rendelkeznek szakképzéssel. Ha ifjúsági stratégiáról beszélünk, akkor beszélnünk kell az oktatási stratégiáról, beszélnünk kell azokról a lehetőségekről, ami azt je lenti, hogy milyen munkahelyteremtésük van, és mennyire nyílt ki a fiatalok számára a világ. Akik kicsit idősebbek, mint jómagam is, azok érzékelik azt, hogy a korábbi időszakokban egyszerűen a határokat is nehéz volt átlépni, ma meg még fizikailag sem kel l átlépni a határokat ahhoz (Az elnök csenget.) , hogy ez az ifjúsági korcsoport kommunikáljon Angliában, Franciaországban, Olaszországban élő társaival. Elnök úr, köszönöm. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Két percre megadom a szót Rétvári Bence képviselő ú rnak, KDNP. DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP) :
