Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ÁGH PÉTER (Fidesz):
365 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Winkfein képviselőtársam számon kérte az ellenzéken, hogy miért nem köszöni meg a kormányzatnak, hogy ilyen szorgos munkát végezve, izzadsággal idehozta elénk ezt a nem zeti ifjúsági stratégiát, és miért annak a 78 embernek vagy 17 főnek köszönjük meg, aki ezt kidolgozta és lényegében megalkotta, két kezével megírta. Pontosan azért, mert mi úgy tapasztaltuk, úgy láttuk, és úgy hallottuk, hogy a kormányzat tevékenysége eb ben inkább csak hátráltató volt, és már régen lenne ifjúsági törvényünk, fogyatékosügyi törvénnyel együtt, hogy ha a kormányzatnak valamiféle belső működési zavarai vagy féltékenységei nem akadályozták volna azt meg, hogy az ifjúsági törvény már két, három vagy öt évvel ezelőtt a parlament asztalára kerüljön. Nagyon nehéz volt ezeknek az előkészítőknek, hiszen ötvözniük kellett nagyon sokféle jövőképet az ifjúsággal kapcsolatban, amit - mint a korábbi héten is elmondtam - jól megtettek, az egyetlenegy probl émánk az, hogy éppen ezért kompromisszumot azzal kellett hogy kössenek, hogy mennyire lesz ez megvalósítható. A megvalósításban, mint ahogy mondtam is, az erőforrások és feltételek rész talán a legfontosabb, amelyben viszont mintha azt látnánk, hogy a korm ányzat igyekszik kivonulni, hiszen nem azt mondja, hogy a támogatási rendszert javítja, növeli, hanem újrastrukturálja. Az előző struktúrát ismerjük, nap mint nap láthatjuk a híradóban a feltáró vallomásokat. Szintén itt megemlítik, hogy piaci szereplőket tesznek érdekeltté, tehát magánpénzeket akarnak bevonni, és az ifjúságot is erre képzik ki, hogy minél inkább tudjanak a piaci szereplőkkel együttműködni. Egy átlag civil szervezetnél ez jobban működhet, de egy ifjúsági szervezetnél, amit tapasztalunk mi i s évről évre, hogy négyöt év alatt valaki bekerül, és már kikerül, mert változik az élethelyzete, ezt sokkal nehezebb megvalósítani, illetőleg itt a tömegközlekedéssel kapcsolatban megtanultunk egy kifejezést, ami a párhuzamosságok megszüntetése kifejezés , ez eddig a vasútnál a vasútbezárás volt. Reméljük, hogy itt a támogatásoknál a párhuzamosságok megszüntetése nem ugyanezt jelenti. Köszönöm szépen. (12.50) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Ágh Péter képviselő úrnak, Fidesz. Á GH PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én egyetértek a magam részéről Pettkó András képviselő úrral, amikor azt kérte, hogy a módosító indítványok leadására estig nyíljon lehetőség, azt gondolom, hogy ez mindenki számára jó alkalmat és lehetőséget t eremt. Érdeklődve hallgattam Bókay képviselő úr felszólalását, aki arról beszélt, hogy a felsőoktatásban jelentős változás, jelentős pozitív változás állt be, hivatkozott itt a felsőoktatásban részt vevők számára is. Azért, ha már ifjúságról van szó, és ha már felsőoktatásról, akkor ne felejtsük el azt az intézkedést, amely mégiscsak csökkentette egy adott évben a felsőoktatásba jelentkezők számát, ez pedig az ön által is megszavazott tandíj volt. Ha visszaemlékszik, tisztelt Bókay képviselő úr, akkor a tan díj bevezetése kapcsán pontosan azokat az érveket mondták el önök ellenérvként, amit most pozitív érvként próbált felhozni, nevezetesen, hogy a felsőoktatási diplomával rendelkezők jobb munkaerőpiaci lehetőséggel rendelkeznek. Örömmel hallgatom, hogy azót a megváltozott a véleménye. Bízunk benne, hogy a szocialista kormány már véglegesen elvetette ezt az ötletet, és soha többé nem fog eszébe jutni, bár annak idején azt gondoltuk '94 és '98 között, amikor egyszer már bevezették, és akkor eltörlésre került a polgári kormány által, most egy népszavazás kellett hozzá. Úgyhogy, Bókay képviselő úr, csak óvatosan a felsőoktatás kérdéskörével. Winkfein képviselő úrnak pedig én is csak azt tudom mondani, amit Rétvári Bence már elmondott, ha a kormányon múlt volna, ak kor ennek az anyagnak elvileg már 2003ban itt kellett volna lenni. A múltkori alkalommal is elmondtam, amikor az általános vitát folytattuk, hogy Jánosi György és Török Zsolt képviselő úr is arról beszélt, hogy akár már abban az évben, tehát 2003ban a
