Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 8 (251. szám) - Egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3572 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/11310. számon, a bizottsági ajánlást T/11310/1. számon kapták kézhez a képviselők. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Korózs Lajos szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának , 25 perces időkeretben. KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Ismeretes a Ház előtt, hogy az új polgári törvénykönyvről s zóló törvényjavaslatot az Országgyűlés novemberben fogadta el. Az új Ptk. végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat fő szabály szerint a már a tisztelt Ház előtt lévő Ptk. tartalmazza. A szociális és munkaügyi tárgyú törvények módosítása a módosuló re ndelkezések terjedelme miatt azonban szétfeszítené a Ptké.t, ezért a törvények módosításáról külön törvénycsomag készült. Jelen törvényjavaslat célja ugyanis az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Ptk. szabályaihoz való igazítása. (9.40 ) A törvényjavaslat az alábbi törvények módosítását tartalmazza: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény; a családok támogatásáról szóló törvény; a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény; a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény; a nemzeti civil alapprogramról szóló törvény; a munka törvénykönyvéről szóló törvény; a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény; a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény; a szakképzésr ől szóló törvény; a Bérgarancia Alapról szóló törvény; a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény. A legnagyobb terjedelemben a gyermekvédelmi törvény módosul. Az új Ptk., illetve elsősorban annak második és harmad ik könyve ugyanis számos ponton érinti a gyermekvédelmi törvényt. A családjogi rendelkezések az új Ptk. harmadik, családjogi könyvében kerültek szabályozásra. A jogforrás változásán túl jelentős tartalmi módosításokra is sor került, ami miatt szükségessé v ált a gyermekvédelmi törvény módosítása, főként az örökbefogadást, a kapcsolattartást és a családba fogadást érintően. Néhány fontos kérdésről részletesebben is szeretnék szólni. (A jegyzői székeket dr. Hende Csaba és Török Zsolt foglalja el.) Tisztelt Ház ! A szülői felügyeletre vonatkozó új rendelkezésekkel való összhang megteremtése érdekében módosul az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének véleménynyilvánítási joga a gyermek nevének, iskolájának, életpályájának megválasztását illetően. Ez a jog akko r illeti meg a szülőt, ha annak felügyeleti jogát e tekintetben nem korlátozták vagy nem vonták meg, illetve cselekvőképességét a bíróság szülői felügyelettel kapcsolatos jognyilatkozat megtételében nem korlátozta. A felsorolásból a tartózkodási hely kijel ölését hagytuk el, mivel ehelyett a szülő az átmeneti nevelésbe vett gyermekének gondozási helyével, illetve annak megváltoztatásával kapcsolatban nyilváníthat véleményt. Ez pedig igen fontos kérdés a családjából kiemelt gyermek hazagondozása szempontjából . A gyermeki és szülői jogokkal, valamint a kötelességekkel összhangban tartalmazza a törvényjavaslat az átmeneti gondozásban részesülő, a családok átmeneti otthonában csak egyik szülőjével ellátott gyermek külön élő szülőjével való kapcsolattartását, tová bbá a családból kiemelt gyermek szüleivel való kapcsolattartásáról szóló külön rendelkezéseket. A saját családjában élő gyermek kapcsolattartásának szabályozásától eltérően rögzíti a javaslat a hivatalból történő szabályozási kötelezettséget az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá a nevelésbe vett gyermek tekintetében. Ennek során lényeges kérdés a gyermek családból történt kiemelését előidéző szülői magatartás értékelése, amely módot ad
