Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 8 (251. szám) - Egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3573 a gyermek megóvására a bánta lmazó szülővel szemben, ugyanakkor minden más esetben lehetőséget teremt a családi kapcsolat életben tartására. Ugyanezen okból a javaslat rögzíti az új jogintézmény, a felügyelt kapcsolattartás alapvető szabályait, illetve a kapcsolattartási jog szünetelt etésének speciális eseteit, valamint a szülőn kívül más hozzátartozókkal, elsősorban testvérrel, nagyszülővel való kapcsolattartás szabályozását. A kapcsolattartással összefüggő kiadásokról is történik rendelkezés, a gyermek érdekeinek szem előtt tartásáva l, a gyermekvédelmi szolgáltató és az önkormányzat segítségnyújtásának megfogalmazásával. A válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, az örökbefogadást elősegítő tevékenység ellátása érdekében a javaslat lehetővé teszi az örökbefogadást elősegítő közh asznú szervezetek számára, hogy átmeneti otthont tartsanak fenn várandós anyák számára, ahol legalább három, legfeljebb nyolc várandós anya ellátása biztosítható. Gyakorlati tapasztalatok támasztják alá, hogy a gyermeküket örökbe adni kívánó anyák együttes elhelyezése a családok átmeneti otthonaiban ellátott szülőkkel és gyermekeikkel konfliktusokhoz, nehéz helyzetekhez vezet, ezért szükséges, hogy lehetőséget biztosítsunk kisebb, speciálisan számukra biztosított átmeneti elhelyezés megteremtésére. Új felad atként jelenik meg az örökbefogadást követő gondozás, amelyet a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és az örökbefogadást segítő közhasznú szervezet végezhet. Az örökbefogadást követő gondozás lényege, hogy az örökbefogadás megtörténte után a szakembernek fel kell vennie a kapcsolatot az örökbe fogadó családdal. A kapcsolatfelvételen túl alapelv az önkéntesség, kivéve, ha a szakemberek a gyermek veszélyeztetettségét észlelik; emellett az örökbe fogadó család bármilyen felmerülő probléma esetén segítő szake mberekhez fordulhat, igénybe veheti az önsegítő csoportok segítségét, az ilyen típusú civil kezdeményezéseket. A nemzetközi tapasztalatok szerint a hatékony segítségnyújtáshoz igen lényeges, hogy bizalmi kapcsolat alakuljon ki az utánkövetést végző szervez et szakemberei és az örökbe fogadó szülő között. Ha az örökbefogadóban a felkészítés során tudatosítják, hogy probléma esetén segítséget kérhetnek a szakemberektől, akkor talán nem csak krízishelyzetben keresik fel a szolgáltatót. Legtöbbször ugyanis a csa ládok már csak akkor kérnek segítséget, amikor beállt a válsághelyzet. Az utánkövetés időtartama az egyes országokban igen változóan alakul. A szükség esetén igénybe vehető szolgáltatások - pszichológiai tanácsadás, konzultáció, önsegítő csoportok s a többi - jellemzően 18 éves korig állnak rendelkezésre. Ez a helyzet például Ausztriában, Luxemburgban és Észtországban. Egyes országokban a kötelező utánkövetés nemzetközi örökbefogadás esetén a származási ország kérésének megfelelően előre meghatározott ideig tart; így van ez Luxemburgban és Spanyolországban, míg Olaszországban a monitoring 13 év időtartamú. Az új Ptk. családjogi könyvében meghatározott, örökbefogadást érintő lényeges változások következményeként szükséges a gyermekvédelmi törvényben eddig nem szereplő, csak a kormányrendeletben szabályozott örökbefogadást elősegítő civil szervezetek megjelenítése, a rájuk vonatkozó alapvető szabályok törvényi szintre emelése, tekintettel arra, hogy nyílt örökbefogadás csak rajtuk keresztül, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálat közreműködésével lehetséges. Az örökbefogadást elősegítő tevékenységre vonatkozó szabályozás keretein belül az adatkezelésre vonatkozó szabályok is szerepelnek. Külön szeretném felhívni a figyelmet arra, ho gy a már létrejött örökbefogadások sikerét szolgálná a családtámogatási törvény azon módosítása, amely lehetővé tenné a 10. életévét még be nem töltött gyermek örökbefogadását követően legfeljebb fél évig azt, hogy az örökbe fogadó szülők valamelyike gyerm ekgondozási segélyt vegyen igénybe. Így az örökbefogadó a gyermekkel otthon maradhat vagy részmunkaidőt vállalhat, hogy minél több időt töltsenek együtt a gyermek mihamarabbi beilleszkedése érdekében. Ez tehát a gyes igénybevétele szempontjából a három, ma jd a két évnél idősebb, több traumán átesett, különböző mértékben sérült kisgyermekek hazai örökbefogadásában segítséget jelentene, amelyre a házastársi és nemzetközi örökbefogadás nem teremtene jogalapot. Számításaink szerint az örökbefogadói gyes a hazai örökbefogadási statisztika alapján mintegy 100120 gyermeket érintene évente.
