Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 18 (245. szám) - A 2009-2014 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat; a 2003-2008 közötti időszakra szóló második nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló jelentés, valamint a 2003-2008 közötti ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉTVÁRI BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3011 egy irányt mutatni a következő évekre , egészen 2014ig, és nem ennek kéne a valósághoz igazodva igazából azt legitimálni, hanem tényleg kellene egy markáns jövőképet ebben megfogalmazni. Amikor ezeket a szavakat mondjuk itt ellenzéki oldalról, akkor nyilván azért tesszük, mert ugyanaz az elkö telezettségünk, mint kormánypárti képviselőtársainknak vagy a kormánynak, ugyanazt szeretnénk, ugyanaz a célunk, hogy sokkal hangsúlyosabb legyen a környezetvédelem a kormányzati politikán belül, hogy Magyarország környezeti állapota ne romoljon tovább, és amiben lehet, akkor javítsuk is. Amikor mi tiltakozunk egyes kormányzati intézkedések ellen vagy kritikát fogalmazunk meg a környezetvédelmi programmal kapcsolatban, az pont azért van, mert az alapvető célban igenis egyetértünk. És amikor a “nem” vagy a “ tartózkodás” gombot nyomjuk meg ezzel kapcsolatban, az igazából nem az elutasítása mindannak, ami itt meg van fogalmazva célokban, hanem a kormányzat sarkallása arra, hogy legyen sokkal bátrabb, a kormányzaton belül a gazdasági szempontok mellett igenis ér vényesüljenek a környezetvédelmi szempontok, hosszú távon ugyanis ez is gazdasági megtakarítást vagy gazdasági előnyt jelenthet Magyarország számára. Ahogy említettem is, elgondolkodtató az, amikor egyszerűsítésről beszél az anyag, és így nyilvánvalóan mi nem arra törekszünk, mi sem azt szeretnénk, ha a bürokrácia dzsungelében vesznének el a különböző beruházók vagy bárki, aki a közigazgatásnak ezzel a speciális részével, a környezetvédelmi igazgatással találkozik, de ugyanakkor ez nem járhat a gyengüléssel . Nem a létszámhoz kell szabni a feladatot, hanem a feladathoz kell szabni a létszámot. Vannak bizonyos fontos célok, amihez bizonyos közigazgatási eszközei megvannak a zöldhatóságnak, ennek az egész irányítási rendszernek vagy akár a jegyzőknek is a körny ezetvédelmi jog tekintetében, ehhez kell szabni azt az intézményrendszert, amely mindezt működteti, és mivel itt díjszedési, bírságolási jogkörük van ezeknek a szervezeteknek, éppen ezért ez nem jelent olyan nagymértékű kiadást, mint amit elsőre gondolnánk . Ugyanakkor egy nagyon jó felvetése szerintem a programnak, amikor a különböző engedélyeztetési eljárásokban a zöldhatóságnak és a környezetvédelmi tanulmánynak a helyét kicsit korábbra tolná, hiszen egy feloldhatatlan konfliktushelyzet keletkezik, a legt öbbször megvették a telket, készen vannak a tervek, indulnának már az alapozási munkálatok, és akkor az utolsó előtti pillanatban mintegy akadékoskodó, kötekedő szereplőként megjelenik a zöldhatóság, és valamiféle új szempontot hoz be, áttervezteti a beruh ázás elkészült dokumentációját, újraszámoltatna sok mindent. (15.20) És óhatatlanul ilyenkor már az a vita kezd kialakulni, hogy mi a fontosabb, a munkahely vagy a környezetvédelmi szempont, az emberek vagy a békák. Nagyon rossz, ha ez ilyesfajta kontextus ban merül fel. Éppen ezért szerintem, ha a következő időszakban a következő kormányok nagyobb hangsúlyt fektetnének arra, hogy minél előrébb hozzák ezeknek a környezetvédelmi szempontoknak a vizsgálatát, akkor talán jóval kevesebb csatát vesztene a környez etvédelem a gazdasági beruházói érdekkel szemben. Hiszen a legtöbbször akár nem is pártok, jobb- és baloldal között merülnek fel ilyen viták, hanem a szűk látókörű, csak rövid határidőre tervező gazdasági érdekcsoportok, és a hosszú távon tervező, elsősorb an környezetvédelmi szempontok között. Ezért ezt például egy nagyon jó javaslatnak tartjuk. Reméljük, hogy ez megvalósul. Szintén fontos és említi a program is, hogy a közérdekű, közösségi érdekű stratégiai természetű erőforrásokat úgy lehet a leginkább me gvédeni, ha minél inkább közösségi tulajdonban maradnak. A korlátlan privatizáció a környezetvédelem érdekei ellen hat, a természeti erőforrások érdeke ellen hat, hiszen óhatatlanul ilyenkor magánkézbe kerülve magánérdeket fognak szolgálni, nem pedig a köz érdekét. Az oktatásban, ahogy a program is mondja, fontos ugyan a környezetvédelmi szemlélet meghonosítása, sikeres programja a környezetvédelmi tárcának különböző környezetvédelmi nagykövetek kiküldése különböző oktatási intézményekbe vagy máshova, külön böző cégeknél akár
