Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 18 (245. szám) - A 2009-2014 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat; a 2003-2008 közötti időszakra szóló második nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló jelentés, valamint a 2003-2008 közötti ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. OROSZ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3002 döntő többségében a környezetvédelmi tárca által talán még befolyásolható elemeit tartalmazza - mégiscsak a teljesség igényével, már a komplexitást értve ez alatt - a hármas program. Akadnak itt persze műfaji problémák is. Ugye, sem a jelentéshez, magához a törzséhez, ehhez a vastag dokumentumhoz, sem a programhoz, amelyik egy másik vastag dokumentum, módosító indítvány nem terjesz thető be, holott jó néhány olyan, később megteendő jogszabályi intézkedésre - a jelentéssel kapcsolatosan még olyan nagy vita nincs, hiszen az elvileg tényeket tükröz - a jövőt illetően nincsen lehetőség, az azért bonyolult kérdéseket vet fel, mert vannak benne elhatározások, amelyek adott esetben törvényhozási jellegűek, és ha egy országgyűlési határozatnak nagyobb súlya lenne, akkor mondhatnám azt, hogy már anélkül, hogy külön megvitatnánk, eldöntjük, majd valamikor, később hogyan fogunk módosítani egyeg y törvényt. Korábban nagyobb számban, a mostaniban talán ritkábban szerepel benne. Nagy jelentősége van annak, hogy a környezetügyi kérdésekben, így a nemzeti környezetvédelmi program kezelésében milyen képet mutatunk fel magunkról. Közeledik a magyar soro s elnökség időszaka, és a környezetvédelmi bizottság is megerősítette azt a szándékot és törekvést, hogy a környezetügy, ezen belül is kiemelten a víz kérdése legyen központi kérdése a soros elnökségünknek. Miért jó ez? Feltétlenül fontosnak tartjuk, hogy az ünnepi alkalmakkor megfogalmazódott környezeti elkötelezettségek mellett a mindennapok gyakorlatában is erősödjék ez a szándék. Annál is inkább támogatható a hármas számú nemzeti környezetvédelmi program. Itt az alkalom arra, hogy valamennyi párt igenis kötelezze el magát - ahogyan a program is ezt célozza - a fenntarthatóság mellett. Itt jegyzem meg, ha már sikerült megalakítani a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot, ilyen fontos dokumentumokról, mint amilyen például most is itt van, valamilyen form ában meg kell találnunk annak a módját - ha egyszer mi hoztuk létre, ráadásul még ugyanebben az épületben is van , hogy ezekben a parlamenti vitákban részt tudjanak venni, el tudják mondani a véleményüket. Tudom, van egy másik előterjesztés, amelyben az ő általuk tett értékelés is szerepel, de azt gondolom, mégiscsak fontos volna, hogy itt is szerepelhessen. Abban persze, hogy a fenntarthatóság környezeti feltételeinek a biztosításáért igyekszik felelősséget vállalni, és annak érdekében kíván tenni a nemze ti környezetvédelmi program, az is benne van, hogy eddig ez nem pont így volt. Ennek azt az összefüggését, ami ránk vonatkozott, mondtam. Azt gondolom, itt az ideje annak, hogy a ma ellenzékben lévők elkötelezettségüket azzal tudják igazából e tekintetben megfogalmazni, ha segítséget nyújtanak abban, hogy ez ne csak egy tárcaprogram legyen az akármilyen összetételű későbbi kormányban, hanem az adott kormány egésze vállalja fel, a beruházásban érintett minisztérium a beruházással kapcsolatos észrevételeket, az agrártárca az agráriumot érintő kérdéseket. Most, ha éppen a földművelésügyi tárca és a környezetvédelmi tárca ügyeit tekintem, valahol azért mégiscsak árulkodó az, hogy az NKP II. jelentésben a talajvédelemmel kapcsolatos kérdések közül a három terület ből három azzal zárul, hogy nincs adat, olyan körülmények között, amikor mind a földművelésügyi tárca, mind a környezetvédelmi tárca, mind a bármikori kormányok - kérem, ezt vegyék komolyan - meggyőződése szerint a legfontosabb természeti kincsünk éppen a termőföldünk. A termőföld, a talaj nélkül? Ha a kincsünkről ennyire nem tudunk egy nemzeti környezetvédelmi program keretében még csak adatot sem szolgáltatni, ez azért mégiscsak jelzésértékű. Jelzem, többszínezetű és többirányú kormányok is voltak mindeze n időszak alatt. De továbbmenve: a maga lehetőségei között a 20092014 közötti környezetvédelmi program három olyan átfogó célterületet jelölt meg, amelyekben előre kíván lépni. Első a települési élet- és környezetminőség javítása, a kö rnyezetbiztonság erősítése, a második a természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése, a harmadik a fenntartható életmód, a termelés és fogyasztás elősegítése. Ebből az első ágazatilag könnyebben, a második ágazatilag már kevésbé - utalván az előbb elmon dottakra , a harmadik pedig ágazatilag értelmezhetetlen, és ez a megállapítás nem a program hibája, hanem a fő
