Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 18 (245. szám) - Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
2972 munkavállalónak, háromévenként ugrik egy napot, a 31. életévétől pedig kétévenk ént egy napot. Tehát mondjuk, a legmagasabb szabadságot veheti igénybe az, aki már betöltötte a 45. életévét, neki jelen esetben már 30 nap szabadság járna. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Figyelembe véve az arányoka t, ez azt jelenti, hogy öt napra vonatkozóan 0,4 nap illetné meg a munkavállalót. 0,4 napot még csak felkerekíteni sem lehet a munka törvénykönyve szabályai szerint. Lehet, hogy a törvényalkotónak nem ez volt a szándéka, de a benyújtott törvényjavaslat sze rint ez következik a szabályokból. Ezen változtatni kell, mert így semmi értelme nincs, ez a tipikus esete a “nesze, semmi, fogd meg jól” elvének. És akkor a közteherfizetésre visszatérve. Amint azt már a bizottsági ülésen is elmondtam, nagyon magasnak tal áljuk azt a köztehermértéket, amit a törvényjavaslat bevezetni és elfogadtatni kíván. Ez nem fogja megoldani a feketefoglalkoztatással kapcsolatos problémákat, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy milyen trükkökkel vagy szabálytalanságokkal éltek eddig is a munk áltatók. (12.00) Nagyon jól emlékszünk arra az esetre, amely nagy port vert fel, amikor az állami beruházásból épülő, közpénzekből megvalósuló sztrádaépítésnél olyan varázsceruzát alkalmaztak a munkáltatók, amely csak egy adott ideig volt látható, utána el tűnt, ezzel visszaélve alkalmazták a kiszolgáltatott munkavállalókat, és megrövidítették a költségvetést. Az is ismeretes, hogy amikor még a bélyeget kellett beragasztani, akkor vagy beragasztották, vagy nem. Megváltoztatták a munkaviszonyt, alkalmi munkav iszonnyá alakították át. Tehát tudjuk nagyon jól, hogy milyen visszaélésekre volt ez idáig példa, amit egyáltalán nem támogattunk. De azt, hogy most a jelenlegi köztehermértékhez képest kettő, majd közel négyszeresére emelik fel a közterheket, ezzel aztán végképp nem tudunk egyetérteni, mert ez a változás pontosan ellenkező hatását fogja kifejteni, vagyis akik eddig még eleget tettek ebbéli kötelezettségüknek, azok sem fogják ezek után ezt a terhet kifizetni. Még egyszer megismétlem, hogy szintén nem a mun kavállalók érdekeit szolgálja az a lehetőség, hogy az elektronikus módon történő bejelentés a növénytermesztésben nem kötelező, ott elegendő, megelégszik ezzel a törvényjavaslat benyújtója, hogy jelenléti ívet vezessenek. A jelenléti ív vezetése nem felel meg az egyébként koncepcionálisan megfogalmazott, a munkavállalók érdekeit szolgáló célkitűzéseknek, ezért ezt mi elfogadhatatlannak tartjuk. Összefoglalva a frakciónk álláspontját, az esetben tudjuk ezt a törvényt támogatni, ha az elhangzott észrevételein ket figyelembe veszik, és a módosító javaslatainkat támogatni fogják, ellenkező esetben ezt a törvényt ebben a formájában nem támogatjuk, és nem szavazzuk meg. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő assz ony. Tisztelettel köszöntöm a képviselőtársaimat. Kettőperces hozzászólási lehetőséget kért Gúr Nándor képviselő úr. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Alelnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Kéthárom kétpercesben megpróbálom összefoglalni azt, ami t 15 percben is el lehetne mondani. A történet alapja az, hogy most már elég régóta, elég hosszú idő óta személyesen is generálom a változtatást e tekintetben azért, mert úgy ítélem meg, hogy sokak számára ez egyrészt az államigazgatási gépezet, a munkaügy i központok hálózatának leterheltségét, másrészt a munkaadók és a munkavállalók érdekeit is szolgálja. Az elmúlt évek tapasztalásai, mint ahogy Bernáth Ildikó is fogalmazott, gyakorlatilag arról is szóltak, és gondolom ő is így gondolta, hogy voltak olyan munkáltatók, tehát nem minden munkáltatóra igaz ez, akik a helyzettel visszaélve adott esetben olyan foglalkoztatási formákat
