Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 17 (244. szám) - A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat; a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a közszféra alapvető etikai követelményeiről szóló országgyűlési... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója:
2871 képvise lő pontosan érti, miért van szükség a párt- és kampányfinanszírozás átalakítására, tudja, hogy az elmúlt évek soksok elemzése, nemzetközi tapasztalatok meg a közvélemény is úgy érti és úgy tudja, hogy ez az a terület, ahol elsősorban lépni kell. Ha ennek szabályai átláthatók, kikerülhetetlenek és kikényszeríthetőek, akkor a társadalom nemcsak példát lát arra, hogy a politikai elit változni - méghozzá a tisztulás irányába változni - kíván, de egyúttal megszűnik a korrupció egyik fő hajtóereje is. Ezért kezd eményezte a kormány már évekkel ezelőtt és kezdeményezi újra és újra a szocialista frakció is az ezzel kapcsolatos szabályok megalkotását, mert meggyőződésem, hogy nem halasztható tovább a színvallás ebben a kérdésben minden párt és minden képviselő részér ől. A párt- és kampányfinanszírozás az első és legfontosabb beavatkozási terület, de van még néhány. Ezeket - és nyilván ezek jó megválasztását - az eredmények elérésének kulcskérdése, nemzetközi tapasztalatok, hazai és nemzetközi civil és más szervezetek ajánlásai és a kormány antikorrupciós tanácsadó testületének ajánlásai, az ennek alapján alkotott stratégia alapján célszerű megválasztani. Az első tehát a párt- és kampányfinanszírozás. A második a hallgatás törvényének megtörése. Azért tűnik kiirthatatla nnak a korrupció, mert akik teszik, jól felfogott érdekből hallgatnak, akik igazán tudnak a konkrét cselekményekről, azok általában nem mernek megszólalni, a sértettek, a kárt szenvedettek, mi, tízmillióan, a közérdek és a bennünket képviselő hatóságok ped ig nem tudnak eleget, főleg nem elég konkrétumot. Tehát párt- és kampányfinanszírozás, a hallgatás megtörése. Annak érdekében, hogy a hallgatást meg lehessen törni, kell megalkotni a kormány javaslata szerint - és e tekintetben minden ezzel foglalkozó nemz etközi és hazai civil szervezet és nemzetközi egyezmény egyetért - kell megalkotni a bejelentővédelem és a bejelentők ösztönzésének szabályait. Sokan mondják: miért akarja a kormány a besúgók, a feljelentők országává tenni Magyarországot? Egyáltalán nem ez a szándék. De meggyőződésünk, hogy sokkal súlyosabb közérdek fűződik ahhoz, hogy a korrupciós cselekmények felszínre kerüljenek, mint ahhoz, hogy azokat a morális dilemmákat, amelyek egyébként az életben ettől függetlenül is megvannak - ha valaki disznósá gról tud, de hallgat , a felszínre hozzuk. A javaslat egyébként nem általában és nem a sárga irigység alapján kívánja a bejelentőket, ha úgy tetszik, a feljelentőket ösztönözni. Azt mondja, hogy azok tudhatnak a legtöbbet segíteni a korrupció felderítéséb en, akik munkahelyükön, munkaviszonyuknál, foglalkoztatási viszonyuknál fogva tudomást szereznek ilyen cselekményekről. Ők elsősorban azon vállalatok dolgozói, akik a korrupció haszonélvezői, vagy azoknak a döntéshozó szervezeteknek az alkalmazottai, ahol a tisztességes eljárás szabályainak megkerülésével születik egyegy döntés. Ha nekik védelmet tudunk biztosítani, ha számukra mérsékelni vagy megszüntetni tudjuk azt a kockázatot, amit amiatt éreznek - okkal vagy ok nélkül , hogy őket esetleg retorzió érh eti, akkor bizonyos vagyok abban, hogy ők, akik tudnak ezekről a jelenségekről - ha nem kell félniük, sőt ehhez anyagi érdekük is fűződhet , bizony nagy számban fogják elmondani azt, amit tudnak, akkor pedig megindíthatók a szükséges eljárások tisztessége sen, törvényesen, átlátható módon. Persze, ha valaki rosszhiszeműen él ezzel a lehetőséggel, akkor nézzen szembe a megfelelő következményekkel, legyen ez akár a hamis vád bűncselekménye vagy éppen a törvényjavaslat által bevezetni kívánt bírság. Ha a képvi selők úgy ítélik meg, hogy ez a bírság nem kellő visszatartó erővel bír, akkor nyilván ennek mértékéről lehet és érdemes vitát folytatni a továbbiakban. A harmadik terület, ahol a kormány szerint lépni kell vagy ha úgy tetszik, beavatkozási pont, a tisztes séges eljárás védelme. Ez pedig, úgy gondolom, némi magyarázatot igényel. A korrupciót kétféle értelemben szoktuk általában használni; leszűkítve a büntető törvénykönyv alapvetően vesztegetésre vonatkozó szabályaiban leírt tényállásokra, amikor valaki előn yt ad, ígér, kér, elfogad valaminek az érdekében, hogy valamit ne úgy tegyen, ahogy egyébként tenne. És van a korrupciónak egy ennél jóval szélesebb, ha úgy tetszik, hétköznapibb értelme, amikor a szabályok
