Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 17 (244. szám) - A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat; a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a közszféra alapvető etikai követelményeiről szóló országgyűlési... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója:
2872 vagy a szabályokhoz kapcsolódó erkölcsi normák me gszegésével jutnak valakik - hozzáteszem: jellemzően valaki másnak a rovására - olyan anyagi vagy más előnyhöz, amilyenhez egyébként nem jutottak volna. Lehet persze, hogy emögött időnként ott van a Btk.beli vesztegetés, de nem feltétlenül van így. A vesz tegetésre ma is van szabály. Ezt olyannyira nem akarja a kormány érinteni, hogy javaslatunk szerint ennek büntetési tételét emelni is lenne célszerű. A kormány javaslata tehát nem a meglévő büntetőjogi fellépés helyett, nem azt szűkítve, hanem amellett, a törvényes fellépés lehetőségét bővítve kíván a széles értelemben vett korrupció ellen fellépni. A tisztességes eljárás azoknak az elveknek, értékeknek és szabályoknak - törvényi és más szabályoknak - az összességét jelenti, amelyekre egyébként az Alkotmány bíróság több határozatában is utal; ami nemcsak arról szól, hogy kinek mi jár, és milyen határidőben kinek kell döntést hozni, hanem arról is, hogy pártatlanul kell döntést hozni, arról is, hogy a mérlegelési joggal tisztességesen kell élni. Van tehát enne k egy csomó olyan eleme, ami nem valamilyen szabály egyértelmű betartásához vagy megsértéséhez kapcsolódik, hanem elvek és értékek követéséről, a tisztesség amúgy alapvető polgári erényének következetes számonkéréséről és érvényesítéséről. A kormány tehát azt javasolja, hogy alkottassék törvény a tisztességes eljárás védelméről, teremtsük meg a törvényes fellépés lehetőségét azokkal a magatartásokkal szemben, amik a vesztegetést mintegy szürkezónaként körülölelik, amiket a köznyelv általában mutyizásnak vag y valami hasonló módon szokott leírni, aminek létezését kis és nagy ügyekben rendre tapasztaljuk, és amivel szemben alig van ma eszközük. Mik lennének az új eszközök? Ha sérül a tisztességes eljárás követelménye, és ebből valakinek anyagi előnye származik, e két együttes feltétel megléte esetén a törvényjavaslat szerint új típusú, a magyar jogban eddig nem vagy legalábbis ezen a területen nem ismert és nem alkalmazott szankciók alkalmazására kerülhet sor, és az is érdekes, hogy kivel szemben. Olyanokkal sze mben, akik a széles értelemben vett korrupció haszonhúzói, akik ebből anyagi vagy más előnyre tesznek szert, de bizony ma valódi kockázatot nem viselnek e magatartásuk miatt; ha úgy tetszik, kockázatmentesen, a nagy nyereség reményében mutyizhatnak. (9.00) Két fő csoportot jelöl meg a törvényjavaslat ilyenként, velük szemben teszi lehetővé szankció alkalmazását. Az egyik csoport azoknak a vállalkozásoknak a tulajdonosai, akiknél az anyagi előny lecsapódik. Gondoljunk csak bele: egy kicsit tisztességtelenül bonyolított közbeszerzés, aminek révén valaki megszerez egy üzletet, vagy olyan áron szerzi meg az üzletet, ami magasabb, mint amit tisztességes versenyben el tudott volna érni. Ebből kinek van előnye? Annak a vállalatnak, pontosabban azon vállalat tulajdo nosainak, amelyik ezt elérte. Ma ők ezért a magatartásért nagy kockázatot nem viselnek, még ha sikerül is a büntetőjog valamelyik tényállásának megsértését bizonyítani, ebben bizonyosan nem, vagy csak egészen ritka esetben fogják tudni elmarasztalni a tula jdonosokat. Ők valahol messze hátul vannak, de élvezik ennek hasznait. A javaslat most azt mondja, ha megvalósul a tisztességes eljárás követelményének megsértése, és anyagi előny származott ebből, akkor az első lépés, hogy ezt az anyagi előnyt el kell von ni. Jobb helyzetbe tisztességtelenség révén senki ne kerülhessen. De valószínűleg ez még nem lenne elég visszatartó erejű, ezért a javaslat azt mondja, hogy nagyon komoly, az előny mértékét elérő összegű bírsággal sújtassék az, aki ezt az előnyt megszerezt e. Ez már így együtt, hogy kétszer annyit kell visszaadni, mint amihez hozzájutottam vagy hozzájutottam volna, ez bizony már valószínűleg elgondolkodtatja azokat a tulajdonosokat, akiknek cége a nem tisztességes útra kíván lépni. És van egy másik kör: azok a vállalatvezetők, akik tudnak, vagy ha feladatukat jól végzik el, tudniuk kellene arról, hogy cégüknél valami ilyen tisztességtelen magatartás történik. Úgy gondolom - és ezt tartalmazza a javaslat , a helyes lépés, ha őket attól a foglalkozástól, amely et gyakorolnak - a
