Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 16 (243. szám) - Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KISS FERENC (MSZP):
2802 vasúttörvényből kimaradtak, vagy a vasúttörvényben felsorolásra kerültek, de nem illik rájuk a törvényben meghatározott meghatározás. Azt gondolom, az, aki erre a kérdésre válaszolni tud, nagyon ügyes, és ha ez a válasz a törvényben meglenne, akkor egy része legalább tisztázva lenne. A törvényjavaslat ugyan rendelkezik egységes menetrendegyeztetési eljárással, azonban nem rendezi a közszolgáltatás fogalmát, terjedelmét, tartalmát, más részről nem ír elő az állam számára olyan kötelezettséget, hogy vagy vasúti, vagy autóbuszos közlekedéssel minden település számára biztosítani kell a közszolgáltatásokkal történő ellátást. Ez a garanciális elem hiányzik a törvényből, ami miatt szükségessé vált, hogy az eddigi egységes helyközi közszolgáltatás bontásra került országos és régiós közszolgáltatásra. A közszolgáltatás tartalmi meghatározása, megítélése a törvénymódosítás tervezete alapján a kormányra hárulna. Ezzel számos kistelepülés és régió közösségi közlekedése kormányzati hatáskörben kedvezőtlenül változtatható, mivel a módosítás alapján már a kormány határozza meg, hogy mely közlekedést minősíti régióssá, melyet országossá, és melyiknek milyen a valós tartalma. Végezetül: a törvény bevezet i a regionális közlekedési szakbizottság fogalmát, azt azonban nem definiálja, hogy milyen közjogi és alkotmányos felhatalmazással rendelkezik, milyen működési keretek között, milyen szervezeti keretek között működő szervezettel kívánja telepíteni a region ális közlekedési igények meghatározását, döntéselőkészítő folyamatát. A kormány felel az Országgyűlésnek, de a regionális közlekedési szövetségek nem, ezért bizonytalan, hogy egy ilyen döntéselőkészítő hatáskör törvényben történő definiálása, amely a tör vény erejénél fogva e szervezetek kötelező igénybevételét jelenti, az előkészítő folyamatban megfelelő közjogi keretek nélkül, alkotmányosan és az ellátásbiztonság szempontjából elfogadható módon működhete. Ezt gondoltam részletekbe menően elmondani. Sajn os, az a baj, hogy egészében nem oldja meg azt a feladatot, amit kellene, miközben azt gondolom, hogy a jól működő vasútra nagy szükségünk lenne, és körültekintőbb, áttekinthetőbb módosítással kellene ehhez a kérdéshez hozzáfognunk, mert különben ebből saj nos megint nem lesz eredmény. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Kiss Ferenc képviselő úrnak, MSZP. KISS FERENC (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az elmúlt hetek parlamenti ülései is előrevetítették, hogy a vasúti közlekedés és egyáltalán a közösségi közlekedés komoly viták színhelye. Úgy gondolom, abban mindnyájan egyetértettünk, hogy ebben valamit lépni kell. Azt tudjuk, a miniszter úr is utalt rá, hogy a kormány az 1133/2009. sz ámú határozatában elfogadta a közösségi közlekedés átalakításának ütemezését és az irányelveket. Azt is tudjuk, hogy a gazdasági válság a közlekedés területét, így a költségvetésen keresztül a közösségi közlekedést sem hagyta érintetlenül, hisz tudjuk, a j elenlegi finanszírozással nem lehet biztosítani azt, hogy továbbra is színvonalas szolgáltatást tudjunk a közösségi közlekedésben megvalósítani. Tehát a közösségi közlekedés a növekvő költségek és a romló szolgáltatószínvonal mellett így nem volt finanszí rozható, s ez arra kényszerítette a kormányt, hogy beavatkozást hajtson végre, és ezt a jelen napirendben tárgyalt közlekedési tárgyú törvényekben realizáljuk. Beavatkozást igényel, és azt mondhatom, ezt hosszú egyeztetés előzte meg. Persze, lehet mondani, hogy nem volt erre elég idő, hisz aki akart, az egyeztetett, de való igaz, ugyanúgy a vasutastól sem várhatjuk el, hogy megmondja, melyik mellékvonalat szüntessük meg, mint ahogyan a buszsofőrtől sem várhatjuk el, hogy megmondja, melyik járatát állítsuk l e, ragaszkodik a munkahelyéhez. (19.00)
