Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 16 (243. szám) - Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KISS FERENC (MSZP):
2803 Úgy gondolom, hogy az elmúlt időszakban politikai felhangok mellett azért már megjelent az érdekképviseletek részéről is az üzenet, hogy bizony sztrájkolnak a mellékvonalért, sztrájkolnak a 40 milliárd megtakarításér t. Én úgy gondolom, hogy ha felelősen állunk a kérdés mellé, akkor látjuk, hogy a törvényi keretek között kell egy hatékonyabb közösségi szolgáltatást megvalósítani, és természetesen az EUs előírásoknak is megfelelni. Mondom ezt önöknek, akik szintén itt voltak, és hallották a kérdéseket és interpellációkat a miniszter úrhoz, de azt is mondom, hogy nincs visszaút, lépni kell még akkor is, ha ez érdekeket sért; tudjuk és tudjuk kimondani, hogy egy színvonalasabb szolgáltatásra mennyit tudunk költeni az adóf izetők pénzéből. A mai sajtót biztos több képviselőtársam is olvasta, ugye, ebben az szerepel, hogy a vasúti utazási költségek 18 százalékát fizetik az utazók, és a maradék 82 százalékot pedig az állam teszi be az adófizetők pénzéből. Azt is tudjuk, hogy a napi 130 ezer utasból 15 százalék vált teljes árú jegyet. Tehát valamit lépni kell, igaz, hogy nem azt az európai uniós elvárást, hogy a működési költség 50 százaléka körül legalább termelje ki a vasút vagy éppen a közösségi közlekedés, a közúton a Volán. Úgy gondolom, az utóbbinál nincs is ilyen jellegű probléma. (Az elnöki széket Pelczné dr. Gáll Ildikó, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az átalakítás érinti a vasúti és a közúti személyszállítási közszolgáltatókat, megrendelői és szolgáltatói oldalr ól egyaránt. Igaz, és erre Fónagy képviselő úr is utalt, hogy a verseny nem a vasút és a Volánok között van, tehát a vasút és az autóbuszos közösségi közlekedés között, hanem inkább a személygépkocsis közlekedés és a közösségi közlekedés között, és ebben m ár a környezetvédelmi szempontok is fontos szerepet játszanak. Igaz, hogy a közszolgáltatásban részt vevők eddig egymással sem nagyon egyeztettek, például a csatlakozás, a párhuzamos közlekedés tekintetében, pedig ez azért kötelező lett volna. Persze, visz onossági alapon igen, hogy ha te engedsz, akkor én is engedek, ha te indítasz járatot, akkor én is indítok, persze, hogy milyen kihasználtsággal, mennyi ráfordítással, az már más kérdés. Tudjuk, hogy a vagyoni helyzetet és az infrastruktúra használatát a p álya, vasút, vasútállomás vagy az autóbuszállomás esetében is szabályozni kell. Katona Kálmán képviselő úr joggal veti fel, hogy ez a törvény ezeket a kérdéseket nem szabályozza. De nem szabályozza a kedvezményeket sem, nem szabályozza a támogatásokat, ne m szabályozza az utazási regisztrációt, az ehhez szükséges esetleges jegy, regisztrációs jegy bevezetését, és nem szerepel még a támogatás mellett a fogyasztóiárkiegészítésről szóló törvény módosítása sem. De úgy gondolom, hogy ezekre időt kell biztosítan i, hiszen nem lehet egy fél év alatt átalakítani a közösségi közlekedést, és nem lehet azt elvégezni, joggal mondják, amit talán évtizedeken keresztül nem tettek meg a kormányok. Ez a program többéves program, és a feladat ütemezése szerepel a jelenlegi ko rmány, illetve a tárca elképzelései között, s ennek a végrehajtásához idő kell, az idő az, amikor el kell kezdeni, és valószínűleg a következő kormány ezt folytatni fogja és befejezi. A jelen törvény kereteket határoz meg úgy, hogy fogalmakat tisztáz és eg yüttműködési kötelezettséget ír elő. Itt gondolok az egyeztetési eljárásra, gondolok a regionális közlekedési szakbizottságokra, amelyeknek a szervezeti és működési szabályzata már a tárca honlapján is elérhető. Szerintem szabályozza a közúti személyszállí tási közszolgáltatás, illetve a vasúti személyszállítási közszolgáltatás fogalmát is, és úgy gondolom, hogy ezeknek a pontosítása módosító javaslatokkal realizálható. Nem sérül az alkotmányos joga az állampolgároknak, hisz az ellátási kötelezettség továbbr a is megmarad, ugyanúgy megmarad, mint ahogy a helyi közlekedésben megmarad az önkormányzatok ilyen jellegű kötelezettsége. Azért egy kicsit a MÁV- meg a Volán... - tehát a vasúti és busztörvény, mert sokszor hajlamosak vagyunk átvenni a MÁVmenedzsment f eladatait, illetve a közúti közlekedésben a Volánok feladatait; ha a statisztikát nézzük, az Európai Unión belül Magyarország az ötödik, vasúthálózattal legsűrűbben ellátott ország. Ha azt is nézem, hogy közlekedési alágazatonként az adójellegű befizetése a költségvetésbe mennyi, akkor a közúti közlekedés - ez egy 2008as adat - 1700 milliárd, míg a vasúti közlekedés 144 milliárd forintot fizetett be.
