Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 11 (242. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP):
2645 DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Kökény Képviselőtársam! Akkor tegyük tisztába a dolgot, hogy maga a népszavazás még csak nem is a vizitdíjról szólt, az egészségügy privatizációjáról szólt és a többbiztosítós rendszerről. Ezt utasította el az ország lakossága. Csak egy pillanatra gondoljon bele, hogy most, a válság idején mi lett volna azokkal a cégekkel, akik az egészségügybe befektetnek, kimennek a tőzsdére, és ez a válság elsodorja őket. Mi lenne akkor ma a magyar egész ségüggyel? És ha már válságos időszakot, gazdasági válságos időszakot élünk, akkor hadd hívjam föl még egy dologra a figyelmet, már csak akár a negyvenegynehány milliárd kapcsán is! Pont a válság volt az, amire hivatkozva több ország megemelte elsőként az egészségügyi ágazat költségvetését, mert stratégiai ágazat az egészségügy, és kifejezetten válságos időszakokban még többet kell költeni az egészségügyre. Ezt tette Anglia például, a legtökéletesebb példája, hogy hogyan kell vigyázni arra az értékre, amit maga az egészségügy mint ágazat képvisel. Csak hogy értékelni tudjuk azt a 40 milliárdot, amire ön hivatkozik, a kórházi ellátásból az idén év végével 100 milliárd hiányzott volna akkor, ha önök nem tettek volna bele most valami kis mentőövet. De ezzel a mentőövvel nem fognak tudni a következő év tavaszáig felszínen maradni a kórházak. Ez a költségvetés nem elegendő, és igenis mondom, hogy önök tönkretették az egészségügyet. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Folytatva a kétperces hozzászólásokat , megadom a szót Puskás Tivadar képviselő úrnak, KDNP. DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP) : Köszönöm a szót. Ha már egyszer a vizitdíj, akkor legyen a vizitdíj, most én utoljára szólók igazában ehhez. A háziorvosi rendszer 2002ben kapott utoljára jelentősebb mennyi ségű juttatást. A vizitdíjjal próbálták azt a kötelezettséget a finanszírozónak levenni a válláról, miszerint való igaz, ebbe a rendszerbe pénzt kell tenni, de nem ilyen módon. Nem olyan módon, hogy aki beteg, azt még meg is büntetjük azzal, hogy valamit f izetni kelljen, bár tudom, hogy ennek a filozófiája más volt, hiszen megpróbálták - hogy volt a megfogalmazás? - költségérzékennyé tenni a vásárlót a rendszerben. Szóval, maradjunk abban, hogy a háziorvosi rendszer valóban alulfinanszírozott, de a háziorvo si rendszer finanszírozásának rendbetétele nem a vizitdíjjal lehetséges, valóban szükség van rá, de nem ez a módszer. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Két percre megadom a szót Kökény Mihály képviselő úrnak, MSZP. DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP) : Kösz önöm a szót. Azt gondolom, hogy vissza kellene térnünk most tényleg a törvényjavaslat tartalmához, de azért muszáj elmondanom, hogy örülök annak, hogy Kupper képviselő úr azért megvilágosította a képviselők és a bennünket figyelők számára azt, hogy ez a né pszavazás bizony nem is a vizitdíjról, tandíjról szólt. Ezek szerint önök annak idején nem mondtak igazat a választóknak, mert hiszen egyébként valóban nagyon sok szó esett már akkor is a biztosítási rendszer reformjáról, de amiért az urnához hívták a vála sztókat, az mégiscsak az volt, hogy akarjáke a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat. Köszönöm szépen, hogy ezt legalább itt utólag mindenki megtudhatta. Ezzel együtt kitartok amellett bizony, hogy egy ésszerű igénybevételt szabályozó szakmai eszk özre szükség van. Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, meggyőződésem, hogy ezt a kérdést a következő kormányok akkor, amikor a törvényes határidő lejár, majd mérlegelni fogják még. Nem baj, hogy erről itt most szót ejtettünk. A nemzetközi példákkal pedig vi gyázzunk, ezt mondom mindenkinek, az angol egészségügybe az a bizonyos többlet, amiről beszélnek, évekkel korábban
