Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 10 (241. szám) - A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz):
2587 változik, milyen módon érinti a hitelfelvevőket, fogyasztókat, hogyan tudnak rá felkészülni, lehete valamilyen alternatív megoldási javaslatot találni, hogy a nehezebb helyzetben is lehetőséget biztosítson a pénzintézet arra, hogy a hitelfelvevő a megfe lelő törlesztőrészleteket, kamatot, egyéb díjakat tudja teljesíteni, s ez ne jelentsen gyakorlatilag lehetetlen terhet, lehetetlen helyzetet a hitelfelvevő számára. Ezt mindenképpen érdemes módosítani, pontosítani, mert úgy gondolom, ez alapvető érdeke kel l legyen mind a pénzintézeteknek, mind pedig a hitelfelvevőknek. A hitelképesség vizsgálatát eddig gyakorlatilag egyirányú folyamatként kezelték, és úgy érzem, hogy továbbra is egyirányú folyamatként kezelik. Szerintem e tekintetben a pénzintézetek, a bank ok pártján van a kormány, hiszen az fontos kérdés, hogy a hitel nyújtója jól felmérje, milyen anyagi helyzetben van, milyen informáltsággal és milyen pénzügyi kultúrával rendelkezik a hitelfelvevő, milyen anyagi lehetőségekkel bír. Viszont ha ez megtörténi k, az én olvasatomban, a mi olvasatunkban az is benne van, hogy e tekintetben a hitel nyújtója is kellőképpen informálódik, kellőképpen jó megoldásokat fog találni annak érdekében, hogy a futamidő, a lejárat alatt ne kelljen változtatni a kölcsönszerződés feltételein, mert ez egyik félnek sem jó, a másik oldalról pedig ha már a hitelnyújtónak - s ezt el tudjuk fogadni axiómaként - információs többlete van, akkor bizony nem illik, nem szerencsés, nem szabad, megítélésem szerint adott esetben tilos is egyolda lúan szerződést módosítani. Az elmúlt hónapok gyakorlata bizony az volt, hogy gondolkodás nélkül, bizonyos szerződési pontokra hivatkozva - amelyek általában nem jól körülírt és nem megfelelően meghatározott szerződési pontok voltak - módosították a hitels zerződéseket vagy a kölcsönszerződéseket, és mindig az ügyfelek kárára, terhére. Számos példát lehetne erre mondani. A bizottsági ülésen is elmondtam, hogy például a mi önkormányzatunk is így járt Orosházán. Változtak úgymond a pénzpiaci feltételek, s azt mondták, hogy nem jól mérte fel az adott pénzintézet a hitelnyújtás, illetőleg a kötvénykibocsátás feltételeit, ezért úgy gondolja, hogy ezt megváltoztatja, sőt visszavonja a lehetőségét, pedig kölcsönszerződésben - vagy nem is kölcsönszerződésben, de szer ződésben - erről rendelkeztünk. Ha ez egy önkormányzat esetében megvalósul, akkor bizony az egyes fogyasztók, egyes emberek, lakosok esetében még inkább megvalósul. Erre a gyakorlatra ilyen szempontból is nagyon oda kell figyelnünk, kettőzötten kellene err e figyelnünk. E tekintetben zsinórmértéknek tartom azt, hogy ha kellően informálódott a pénzintézet, az azt jelenti, hogy a kockázatokat neki is jól fel kellett mérni, és nem csak a fogyasztónak kellett megfelelően felmérnie. Ilyen értelemben nagyonnagyon indokolt és nagyon meghatározott eset lehet az, amikor a hitelszerződés vagy a kölcsönszerződés feltételeit módosíthatja a jövőben. Úgy érzem, hogy ebben a javaslatban a pénzintézetek módosítási lehetőségei továbbra is megmaradnak, e tekintetben gyakorlat ilag semmi nem változik a fogyasztók javára. Egyéb apróbb módosítások is szerepelnek ebben a törvényjavaslatban, amelyekkel - még egyszer mondom - részben még egyet is lehet érteni, különösképp a jelzálog típusú hitelezés vonatkozásában. Ebben nincs is kif ogásom, kifogásunk. Már régebben, tavasszal is és az ősszel is elmondtam, hogy egy jelzálog típusú hitelezés nyilvánvalóan más, mint egy rövid lejáratú fogyasztói hitelezés. Ott hosszú lejáratú forrásokkal kell biztosítani hosszú lejáratú hiteleket. E teki ntetben ebben a változás mindig jelentősen érintheti és olyan módon érintheti a hitelnyújtókat, amely esetben lehetőség nyílik - és a javaslat is megtartja ezt , hogy a feltételeken nagyon indokolt esetben és nagyon körülírt módon lehessen változtatni. Ös szességében azt tudom mondani, hogy az elállás és a felmondás joga bekerült a törvényjavaslatba, ennek ellenére a tájékoztatási kötelezettség továbbra sem megfelelő, továbbra sem jól körülhatárolt. A szerződési költségek, díjak, kamatok emelése tekintetébe n továbbra sem megnyugtató a helyzet. Úgy látom, úgy gondolom, az az információs aszimmetria, amely a pénzintézetek javára fennáll, továbbra is fennmarad, és a fogyasztók bizony továbbra is kiszolgáltatott helyzetben maradnak. A javaslat iránya figyelemre méltó, de elégtelen. Egyrészt előbb kellett volna cselekedni, előbb kellett
