Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 21 (222. szám) - Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) - a külügyminiszterhez - “Kiterjed-e a névválasztás szabadsága az egyes országokra is?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
258 munka erősítését és a kort árs segítőcsoportok képzését és az ő segítségüket ebben az intézkedésben, illetve az intézkedéseket illetően. Bizonyára képviselő asszony is hallott már a társadalmi megújulás operatív programról. Az ennek keretében meghirdetett intergenerációs programok a zt szolgálják, hogy a szülői kompetenciák, a családi funkciók erősödjenek, a szülő és a gyermek közötti bizalom ismételten helyreálljon, hiszen ez a szökések leggyakoribb oka, amikor a gyermek elveszíti a bizalmat. Az igazságügyi tárca európai uniós forrás okból támogatja a bűncselekményt elkövetett, illetve áldozattá vált vagy prostituálódott gyerekek és fiatalkorúak számára szervezett programokat is. A gyermekvédelmi szakellátás rendszerében ilyen okok miatt bekerült gyerekek lelki traumájának feldolgozásá t több mint 120 pszichológus segíti. (16.20) Ahogy említette a képviselő asszony, én is csak megerősíteni tudom a kék vonal működését. Ez a “Megvagy?”, az eltűnt gyerekek segélyvonala Európában Magyarországon került legelőször bevezetésre, és há la a Jóistennek nagyon jól működik ez a segélyvonal, a 116000s. Európában bárhonnan hívható ez a segélyvonal. A szolgáltatás azoknak a gyerekeknek igyekszik segíteni, akik el akarják hagyni otthonukat, illetve akik ezt már megtették, és nem tudnak vagy n em mernek visszamenni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Emellett kidolgozás alatt van egy szakmai protokolllista, ezen a minisztérium szakemberei már közel fél éve dolgoznak. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) - a külügyminiszterhez - “Kiterjede a névválasztás szabadsága az egyes országokra is?” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Az SZDSZ képviselője, Eörsi Mátyás képviselő úr kíván kérdést feltenni a külügymini szternek: “Kiterjede a névválasztás szabadsága az egyes országokra is?” címmel. A képviselő úré a szó. DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy esett, hogy egy egyébként baráti ország, Grúzia képviselői azzal fordultak Magyarország hoz, hogy az ország magyar nevét változtatnánk már meg. Úgy alakult ugyanis, hogy Grúzia az oroszból jött át magyarba, és őket most ez bántja - most nem kell azon vitatkoznunk, hogy ez helyes vagy nem helyes , javaslatot is tettek; a Georgia, tehát vannak különböző javaslatok. Igen érdekes kérdést vet fel ez a felvetés. Mi, a Magyar Köztársaság politikusai a patkó mindegyik részén kiállunk a szabad identitásválasztás mellett. Hát kiterjede ez egy országra? Hogyha egy ország azt szeretné, hogy ne úgy hívjá k egy más néven, hanem másképpen, akkor tiszteljüke ezt az identitásválasztást? Tudom persze, államtitkár úr, hogy a kormány hiába dönt ebben, hogy az újságok miképpen írnak, ezt nem lehet befolyásolni, de azért azt, hogy a Külügyminisztérium hivatalos ho nlapján hogyan jelenik meg egy ország, hogy a hivatalos jegyzékekben milyen névvel jelenik meg, ez mégiscsak fontos lehet ennek az országnak, amelyik ilyet kér. Tehát a kérdésem kettős, részben konkrét, hogy késze a Külügyminisztérium arra, hogy eleget te gyen ennek az egyébként baráti és ártalmatlan kérésnek, hogy úgy hívjuk az országukat, ahogy azt ők szeretnék. És kettő: ha kitérne arra, hogy mit gondol a Külügyminisztérium, a szabad
