Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 9 (240. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
2447 nem egyik évről a másikra, hanem több évre - úgy megreformálni, hogy a színvonal emelkedjék, de ahhoz, hogy az egyes érettségi feladatok követelményszintje emelkedjék, nem kellene három évet várni. Erre lenne alapvetően szükség, hogy egy nyolcadikos gyerek ne tudja megírni jelesre az érettségi történelemdolgozatot, vagy hogy ne mondják azt nekem az egyetemi hallgatóim, hogy úgy ér ettségiztek le jeles és jó eredménnyel, hogy az adott szaktárgyból lényegében nem kellett tudniuk semmit, mert a megkapott 32 oldalas és 42 oldalas kinyomtatott érettségi feladatokból egy értelmes, olvasni tudó gyerek ki tudja olvasni a választ. Itt van a gyökeres hiba, ezen kellene változtatni. Sajnos ez a kormány az elmúlt három évet elmulasztotta, nem tette ezt meg, ez a módosítás nem fog eredményt hozni, nincs értelme ennek a módosításnak így. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.) ELNÖ K (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. (Dr. Pósán Lászlóhoz:) Kettő percben kért ugyan szót, de a kormány megelőzte; Arató Gergely államtitkár úr kért szót, úgyhogy elsőbbségi jogon öné a szó, parancsoljon! ARATÓ GERGELY oktatási és kulturá lis minisztériumi államtitkár : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A képviselő asszony hozzászólása messze túlnyúlt a törvényjavaslat keretein, már ami az érettségit illeti. A másik ügyben köszönöm, hogy a képviselő asszo ny támogatja az alapvető célt, tudniillik azt, hogy a nevelőtestületek szava döntő legyen annak érdekében, hogy az iskolákat olyan igazgató kollégák vezessék, akik a fenntartó mellett a tantestület támogatását is élvezik. Lesz arra mód, hogy ezt a támogatá sát kifejezze, hiszen tartalmaz a törvényjavaslat egy olyan kétharmados önkormányzatitörvénymódosítást, amely csak konszenzussal lehet eredményes, és amely feltétele annak, hogy bármilyen megoldást találjunk egyébként erre a problémára. Abban bízom, hogy módosítókkal majd olyanná tehető a törvényjavaslat konkrét szabályozása, amelyik a képviselő asszony által megfogalmazott igényeknek is megfelel. Tehát szerintem ebben a dologban érdemes a konszenzus felé törekedni. Ami az érettségi rendszerét illeti, enge dje meg, képviselő asszony, hogy fenntartsam azt a vitát, amely valóban már hosszú ideje fennáll közöttünk. Merthogy azt gondolom, a képviselő asszony azt mondja egyik mondatában, hogy írniolvasni alig tudó diákok kerülnek be az egyetemre… (Dr. Hoffmann R ózsa: Némi túlzással.) Némi túlzással, mert valóban nyilván ez túlzás, de értjük. (18.30) De hát miről is szól tartalmában az új érettségi rendszer? És most feledkezzünk el a kétszintűség problémájáról, a képviselő asszony sem csak erről beszélt. Az új ére ttségi rendszerben éppen azok az elemek kerültek előtérbe, amely elemek alkalmassá teszik a diákot arra, hogy ne egyszerűen bemagolt tudást adjon vissza, hanem hogy ennek a tudásnak az értelmes felhasználásáról, éppen arról, ha tetszik, hogy képese értelm esen olvasni, és képese értelmesen írni, erről is számot adjon. Azt gondolom, hogy valóban vannak viták az érettségi színvonala és szakmai tartalma körül, de ezek a viták messze nem olyan egyoldalúak, mint azt a képviselő asszony állítja. Éppen ellenkezől eg, a Magyartanárok Egyesülete vagy a Történelemtanárok Egyesülete nagyon határozottan kiáll e mellett az újfajta érettségi mellett, és kiáll a mellett a koncepció mellett, amelyik értelmes, jól használható tudást akar adni. Én azt állítom, hogy az az álta lános műveltség, amely felhasználható, amelyet a diák képes értelmesen használni, az a hasznos általános műveltség, azt érdemes általában fejleszteni. Ahol pedig valóban megalapozott szakismeretekre van szükség - ilyen a felsőoktatási tudományoknak az adot t szakterületre megfelelő ismerete , ott van helye az emelt szintű érettséginek. Ezért van emelt szintű érettségi, mert az volt az eredeti szándék, hogy ahol erős versenyben, jó hallgatók kerülnek be a
