Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 9 (240. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2448 felsőoktatási rendszerbe, ott ennek megfelelő megalap ozottága legyen; mégpedig olyan, ami egy kiszámítható, és a közoktatás rendszeréből származó tudást kér számon, de magas színvonalon. Ez az érettségi rendszer viszonylag fiatal a magyar közoktatásban, biztosan számos hibája és gondja van, amelyeken érdemes szakmailag javítani. Idetartozik az a kérdés is, hogy hol és milyen ütemezéssel érdemes kötelezővé tenni az emelt szintű érettségit. Én állítom, hogy bevezetésekor, 2005ben nem lehetett kötelezővé tenni az emelt szintű érettségit, egyszerűen azért, mert egy kipróbálatlan, ilyen értelemben nem bejáratott rendszerben nem lehetett azt a választást előírni a diákoknak, hogy egy ismeretlen vizsgára készüljenek. De mára van megfelelő mennyiségű tapasztalat, van megfelelő mennyiségű ismeret, szerintem eljött az ideje annak, hogy a kialakított érettségi rendszer minden eleme megfelelőképpen funkcionáljon: a középszintű érettségi az általános műveltséget mérje - mégpedig jól, hatékonyan és úgy, ahogy egyébként ezt ma felhasználható tudás szempontjából jónak gondolj a a szakma jelentős része , az emelt szintű érettségi pedig ezen felül - nem ehelyett - mérjen olyan típusú alapismereteket, amelyek a felsőoktatáshoz szükségesek. Ehhez álláspontunk szerint hosszabb átmeneti időre és pontosabban megfogalmazott szabályokr a van szükség, mint a benyújtott törvénytervezetben, de ez nem ördöngösség, meg lehet hozni az ehhez kapcsolódó döntéseket. Mint ahogy az új érettségi rendszer bevezetése maga is egy hatéves folyamat volt, hasonlóképpen egy megfelelő átmeneti idővel időt k aphatnak elsősorban a diákok, akik bekerülnek majd a középiskolába, másodsorban a középiskolák és a felsőoktatási intézmények, na meg a mindenkori aktuális oktatási kormányzat, és a tananyagfejlesztők meg a vizsgafejlesztők arra, hogy felkészüljenek erre a z új helyzetre. Tehát szerintem ennek a módosításnak az iránya jó és helyes. Vannak alternatív érettségi koncepciók. Van olyan koncepció - ezt Pósán képviselő úr mondta , amelyik visszaállítaná a felvételit; van olyan koncepció, amely szerint - ezt is olv astam, talán egy komoly szakembertől, ha jól emlékszem, Horn György úrtól, de ebben nem vagyok egészen biztos - nem ezt kellene, hanem csak egyszintű kompetenciaalapú érettségi kellene, és el kell felejteni a kétszintű érettségit. Az én álláspontom az, hog y a jelenlegi érettségi rendszer többfajta szakmai szempont között - és többfajta igény, a közoktatás igénye arra, hogy lezárja valahogy a tanulmányokat, egy társadalmi igény arra, hogy az érettségi, ami ma már egy széles körben elterjedt alapozó végzettsé g, ez valóban használható tudást adjon, és a felsőoktatás igénye arra, hogy felkészült diákok kerüljenek be , ezek között a keretek és eltérő igények között kötött jó kompromisszum, amit lehet finomítani és lehet továbbfejleszteni, de ezen érdemes gondolk odni. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kétperces felszólalásra most már hárman is jelentkeztek. A sorban első Pósán László, a Fidesz képviselője. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy az érettségivel kapcsolatosan azt az elemet nem lehet kiiktatni a napi valóságból, miszerint ma egy iskola abban érdekelt, akármilyen szintű érettségiről is beszélünk, hogy minden nála érettségiző tanuló a lehető legjobb, papíron legalábbis lehető legjobb eredménnyel hagyja el az iskolát, mert akkor jó statisztikát tud produkálni mind a kimenetnél, mind pedig úgymond az egyetemi bekerüléseknél. (Arató Gergely elhagyja az üléstermet.) De ebből egyáltalán nem következik semmi. Nem következik az, hogy a jó érdemjegy mögött ténylegesen komoly tudás is van. Mert azok az iskolák, amelyek komolyan megkérdezik a diákot, hogy mit is tudnak, és szükségképpen ezt a komol yságot az érdemjegyekben is kifejezik, nos, azok az érdemjegyek kevésbé lesznek tetszetősek, és a statisztikában kevésbé lesznek mutatósak, és ebből
