Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 28 (237. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló törvény vitája - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓ ÉVA (MSZP):
2060 DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm szépen. A bejegyzett élettársi kapcsolat jelenlegi szabályozási formájáról és ami ebben a törvényjavaslatban is szerepel, annak a szabályozási formájáról azt gondoljuk , hogy alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság nem erről a formáról beszélt, hanem általában arról, hogy ilyen intézmény létesíthetőe, azt elvileg nem zárta ki és nem tartotta alkotmányellenesnek. A jelenlegi formáját annak tartjuk, és az ehhez kapcsolódó m ásik törvényt, mint erről Vitányi képviselő úr említést is tett a Fidesz képviseletében, az Alkotmánybíróság előtt meg is támadtuk, az Alkotmánybíróság még nem bírálta el, tehát az alkotmányosság kérdésében nyilvánvalóan az Alkotmánybíróság fogja a végső s zót kimondani. Egyébként ez valóban az értékválasztásról szóló javaslat. Arra a kérdésére, képviselő asszony, hogy miért nem dolgoztuk rá az egész törvényt, erre is csak azt tudom mondani, hogy a törvény egészének a koherens kidolgozása szakmai feladat, va gyis azt gondoljuk, hogy ezekben az értékválasztási kérdésekben, ha kialakul egy többségi álláspont, ha elfogadják és látható lesz, hogy a parlament többsége elfogadja az álláspontunkat, akkor van értelme a szakmának olyan megbízatást adni, hogy megfelelőe n dolgozza ki a javaslatot. Ez nyilván a javaslatunk feletti szavazásnál fog hivatalos értelemben kiderülni, bár nincsenek illúzióink, és akkor majd előállhat egy koherenciazavar, amit azután ki kell küszöbölni. Tehát ennek a kérdésnek megvan a nagyon term észetes és ésszerű rációja, úgyhogy magyarázatként ezt tudom a képviselő asszonynak a felvetett kérdésére elmondani. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót 15 perces időkeretben Szabó Éva képviselő asszonynak, MSZP. DR. SZABÓ ÉVA (MSZP) : Köszönöm a szó t, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem gondolom, hogy itt nekem is ismételnem kellene azokat az ellenérveket, amelyeket az államtitkár úr és képviselőtársaim már megtettek azokkal a kritikákkal szemben, amelyek az új polgári törvénykönyv előkészítésével, a vita folyamatával kapcsolatban felmerültek, és ezekkel összhangban a köztársasági elnök úr is megfogalmazott kritikát. Azokat az ellenérveket sem szeretném ismételni, amelyek a törvény egészére, szerkezetére és használhatóságára vonatkozóan már elhangozt ak, mert úgy gondolom, hogy az elfogadás előtti vitában tapasztaltak és a mai nap tapasztalata alapján is úgy gondolom, ez parttalan vita marad. Ezzel kapcsolatban azonban egy gondolatra azért mindenképpen szeretnék reagálni, ez pedig a házszabályszerűségr e vonatkozik. Salamon képviselőtársunk hosszasan idézett a köztársasági elnök úr átiratából. Az erre vonatkozó szakasz felolvasása közben egyetlenegy kulcsmondatot azonban kihagyott - nyilván véletlenül - a felolvasásból, most ezt szeretném idézni: “Az Alk otmánybíróság gyakorlata szerint a Házszabály megsértése önmagában nem eredményez alkotmányellenességet.” Ez természetesen nem mentség arra az esetre, ha a házszabályszerűség valóban megállapítható, de egyelőre vita és értelmezés tárgya, hogy történte ház szabályszerűtlen lépés. A következőkben a köztársasági elnök úr átiratában egyetlenegy szakmai, érdemi, illetve tartalmi észrevételével kapcsolatban szeretnék vitatkozni, ez pedig az alapítványok jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban felmerült gondola ta. A polgári törvénykönyv szabályozása az alapítvány jogutód nélküli megszűnése idején is, tehát nem csak az alapítás pillanatában, lehetővé tette, hogy az alapító rendelkezzen a megszűnő alapítvány vagyonáról, az általa juttatott vagyonmértékig, tehát a megszűnés esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyonról van szó. A köztársasági elnöki észrevétel azt kifogásolja, mivel az utólagos rendelkezés nem része az alapító okiratnak, a törvényességi felügyelet sem terjed ki rá. Az alapító az alapítván y fennállásának utolsó pillanatáig módosíthatja az alapító okiratot, másrészt pedig a vitatott esetben, mint említettem, a hitelezői igények kielégítése után fennmaradó és az általa juttatott vagyon mértékéről rendelkezik, így nincs további garanciára szük ség, különös tekintettel arra, hogy az alapítvány megszűnése után
