Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 28 (237. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló törvény vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP):
2061 nem is lenne értelmezhető az ügyészi törvényességi felügyelet fenntartása az alapító határozatára vonatkozóan. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, az senki számára, de a jogász számára bi zonyosan nem vitatható, hogy a tulajdonnal való rendelkezés szabadsága alapvető alkotmányos követelmény. Akkor miért is változtatna az alapítvány jogi lényegén - hogy a köztársasági elnöki szófordulattal éljek - az a rendelkezés, amit az alapítás pillanatá ban a tulajdonos számára megengedünk, hogy a soksok bizonytalan tényező ismeretében a tulajdonával rendelkezzen a jövőre vonatkozóan, illetve a jövőbeni körülmények ismerete hiányában ezt a rendelkezést később is megtegye? Nem gondolom, hogy ez a szabályo zás, ez az új rendelkezés akár az alkotmány, akár a polgári törvénykönyv megkívánt szellemiségével ne lenne összhangban. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) (11.10) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Folytatva a vitát, megadom a szót Szép Béla képvis elő úrnak, MSZP. DR. SZÉP BÉLA (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A mai vitában egy nagyon súlyos minősítés, egyfajta ténymegállapítás történt a zárószavazást megelőző időszak történéseivel összefüggésben; vagyis, h ogy a Házszabály 107. §ának nem megfelelő eljárás történt, és úgy fogalmaztak képviselőtársaim, különösen Eörsi Mátyás képviselőtársunk, hogy a bírósági eljárásban is, ha szabálytalanság történik, akkor azt hatályon kívül helyezés után meg kellene ismétel ni. Azért úgy gondolom, hogy ez a megállapítás, ez a következtetés túl szigorú, úgy is mondhatnám, hogy sommás, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy például a Pp. által szabályozott határidők rugalmasan kezelése esetén sem kerül sor arra, hogy hatályon kívül hel yezésre vagy eljárás megismétlésére kerül sor. Nem tagadom, az az aggály, ami visszatérően megfogalmazódik, bennünk is megfogalmazódott, amikor a zárószavazás előtti módosító azon részeivel szembesültünk, amelyek nem nyelvhelyességi hibá k - nagy terjedelemben nyelvhelyességi hibákat orvosolt az akkori csomag , de voltak olyan részei, amelyek valóban érdeminek tekinthető változást eredményeztek. Most azon túl, hogy természetesen lett volna idő ennek az alapos áttanulmányozására, hiszen Sa lamon képviselőtársunk még rádióműsorban is nyilatkozott róla, hogy végül is tíz nap állt rendelkezésre, tíz nap azért hosszú idő ahhoz, hogy meg lehessen ismerkedni ezekkel a módosítókkal; de éppen azért, hogy az aggályok elkerülhetőek legyenek, tételesen minden egyes módosításra vonatkozóan vizsgáltuk, hogy mi is az az ok, ami miatt a Házszabály 107. § (1) bekezdése értelmében, ami úgy fogalmaz, hogy a zárószavazás megkezdése előtt módosító javaslatot lehet benyújtani bármely, korábban megszavazott rendel kezéshez kapcsolódva, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével. Tehát eléggé széles a k ör, és nyilvánvalóan itt nem pusztán arról lehet szó - a korábbi vitaszakaszban ezt szintén elmondtam , hogy esetleg egy szó kicserélésével lehet orvosolni a hibát, egy vessző kiiktatásával vagy beépítésével lehet orvosolni a hibát, hanem itt kifejezetten arról van szó, hogy az alkotmányossági követelmények aggálymentes teljesüléséhez elengedhetetlen, hogy alkalmanként aggályos konstrukció kerüljön ki a szövegből, és egységes egészet képező más konstrukció kerüljön be, ami nyilvánvalóan terjedelmét, illetv e a kapcsolódó részeit figyelembe véve elüt a szokásostól, de nem rúgja fel a 107. § (1) bekezdésében foglaltakat. A teljesség igénye nélkül - még van 12 percem , a 226 ilyen tartalmú módosító esetében szeretném tájékoztatni tisztelt képviselőtársaimat, h ogy melyik esetében melyik, a Házszabály 107. §ában meghatározott esetkörről is volt szó.
