Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 28 (237. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló törvény vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
2053 Tessék elővenni a magyar jogban megjelent cikkeket, amik különösen az elmúlt év során sorozatban je lentek meg. Nem akarom már mondani a neveket, egyetemi tanárokat, bírákat a Legfelsőbb Bíróságról, más jogalkalmazókat, akik elmondták a kifogásaikat, és akikre itt hivatkoznak kvázi támogató véleményként, azok a jogtudósok is sorozatban fogalmaztak meg és fogalmaznak meg ellenvéleményeket. Ennek a vitának a tisztábatételére lenne szükség, szakmai értelemben vett vitában. Itt a politika szerepe élesen elválik a szakmai tevékenység körétől. Azt gondolom, ez a törvény úgy alkotható meg, akkor mennek helyesen a dolgok, ha ide már egy olyan törvény kerül, amin igazi szakmai vita nem lesz, mert ennek azon a szinten kell kitisztulnia. (10.30) Tudniillik, mi itt együtt, ezt már egyszer elmondtam a vitában, Szép képviselő úrral, Eörsi képviselő úrral, magamat is bel eértve, Vitányi képviselő úrral, együtt nem tudunk annyit a polgári jogról, mint annak a kodifikációs bizottságnak egyetlenegy tagja tud. Tisztelt Képviselőtársaim! Szép képviselő úr arról beszélt, hogy az ellenzék semmiképpen sem akarja azt, hogy a szocia lista kormány nevéhez fűződjön ez a törvényjavaslat. Képviselő úr, ezt nem először hallom, és azt kell mondjam, erről az a mondás jut eszembe, hogy ki mint él, úgy ítél. (Derültség az MSZP soraiban.) Tudniillik szerintünk ez a törvényjavaslat semmilyen pol itikai erőhöz nem köthető, akármikor születik meg. Kérem, az 1959. évi IV. törvény, a most hatályos polgári törvénykönyv Kádár János nevéhez köthető? Münnich Ferenc nevéhez köthető? Ő volt akkor éppen a miniszterelnök. Vagy Rákosi Mátyás nevéhez köthető, a kinek a regnálása alatt elkezdődött egy kodifikációs munka? Megjegyzem, annak a kodifikációs munkának a folytatása, amely a háború előtt folyamatban volt. Mert egyébként ez a polgári jog természete. A polgári jog a többi jogterülethez képest a legkevésbé p olitikus jogág. Jellegzetesen szakmai jogág. Teljesen igaza van Eörsi Mátyásnak, amikor arról beszél, kérem szépen, hogy azok a tudósok, jogászok, akik az 1959. évi IV. törvényt alkották, Szladits emlőin nőttek fel, a háború előtt tanulták a magyar jogot. Tehát az 1959. évi IV. törvénynek, hiába Kádár János regnálása alatt született meg, hiába volt Münnich Ferenc akkor a miniszterelnök, ennek a törvénynek az ethosza hordozta mindazt - amennyire lehetett, ezt persze tegyük hozzá, mert az igazsághoz nagyon is hozzátartozik , amit Szladitsék, amit a háború előtti magyar magánjogtudomány a kodifikációs munkával előkészített, és hordozta a kétezer éves római jogi előzményeket is. Tessék elővenni Marton Géza tankönyvét a római jog elemeiről. Benne van, én legaláb bis így értelmezem, benne van a tudósnak a politikai rendszerek felett álló büszkesége; nem akarom úgy mondani, hogy gőgje - büszkesége. Rendszerek jönnekmennek, de a római jog marad. Hát, ráöntünk egy kis szocialista szószt - ez történt a polgári törvény könyvvel is. Természetesen nem egy kapitalista társadalom törvénye volt, hanem egy szocialista társadalomé, ehhez nyilván igazodni kellett minden kodifikátornak, aki dolgozott ezen a törvényen; de ott, ahol az áruviszonyok megmaradtak, és az egyenjogúságon alapuló polgári jogviszonyok éltek, a régi dogmatika tovább élt, némi szocialista szósszal leöntve. Miért beszélek erről? Az 1959. évi IV. törvény sem Kádár törvénye, sem Münnich törvénye, és nem is Rákosi törvénye. Ugyanúgy, akármikor születik meg ez a t örvény, ez nem lesz jobb- vagy baloldali kormányzat törvénye. Mi történt? Az történt, hogy az általunk most tárgyalt polgári törvénykönyv kodifikációs munkálataira a megbízást a Horn kormány adta hivatali megbízatásának utolsó pillanataiban, ha jól emléksz em, 1998 márciusában. Ez a kodifikációs bizottság zavartalanul dolgozott tovább az Orbánkormány működése alatt, az Orbánkormány abszolút politikai értelemben vett támogatásával. Ezt úgy értem, hogy nem avatkozott a szakma dolgába, támogatta azt a gondola tot - ez a dolog politikai része , hogy kell egy új polgári törvénykönyv, és igen, dolgozzatok rajta, csináljátok. Majd jött a Medgyessykormány, és tovább dolgozott ez a bizottság rajta. Majd jött a Gyurcsánykormány, és az ő működése alatt következik be , 2007ben a változás. Ha jól emlékszem, Takács Albert igazságügyminiszter az, akinek a nevéhez legalábbis a döntés
