Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 28 (237. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló törvény vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2049 Nem ám egy olyan törvényről van szó, amely egy magyar sajátosságra kíván egy magyar megoldást adni - csodát! Polgári törvénykönyvről van szó, egy olyan törvényről, a mely minden polgári piacgazdaság alapjait képezi, és ebben egy több évtizedes - lassan, kis túlzással , a szakma által előkészített munkát a kormány benyújt a parlamentnek, és örül, hogy a köztársasági elnök nem találja alkotmányellenesnek. Itt tartunk. E z nagyon nagy baj, és mutatja azt a mérhetetlen bizalmat, amely sajnos - azt kell hogy mondjam - okkal a parlamenti erők, adott esetben most a kormány és a köztársasági elnök között fennáll. Én osztom a kormány bizalmatlanságát. Amikor a köztársasá gi elnök felhívja a parlamentet, hogy a miniszterelnök személyéről tartson egy bizalmi szavazást, majd ezt évekkel később úgy értelmezi, hogy azt szerette volna, hogy ez legyen pozitív vagy negatív - hát megértem az ezzel kapcsolatos érzelmeket. És, tiszte lt hölgyeim és uraim, akik figyelik ezt a parlamenti közvetítést, jelzem, hogy a politikában a rációk mellett érzelmek is vannak, mert emberek űzik, ezt sikerült elérni. (10.10) Ezzel együtt engedjék meg, hogy elmondjam azt, osztva nagyon sok bizalmatlansá got, hogy azért nekem máig meggyőződésem, hogy a köztársasági elnöknek vannak olyan területek, ahol ő nem politikát keres, hanem abszolúte a meggyőződését és a szakmai hitvallását követi. Én azt gondolom, hogy a polgári törvénykönyv egy ilyen terület, és h a szabad - és többet nem teszem - visszatérni a bevezető gondolataimra, bár lehet, hogy Sólyom László köztársasági elnök nem örülne neki, ha ezt hallaná, bár ki tudja, édesapámnak három kedvenc tanítványa volt. Három kedvenc tanítványa volt, akikről azt go ndolta, hogy nála magasabb szinten űzik a civilisztikát, mert mint mondta - már interdiszciplinárisan mondtam , az egyik Sólyom László volt. A másik egyébként Sárközy Tamás és Sajó András, ha már itt tartunk, mind a három név hangozzék el; három kiváló jo gászprofesszor. Nekem meggyőződésem, hogy amikor Sólyom László, az ország egyik első civilisztikai szakembere és professzora egy ilyen levelet megír, akkor szerintem félreteszi pártpolitikai megfontolásait, és azt javasolnám a kormánynak, hogy így tekintse n erre a papírra. Kiváló emberek dolgoznak az Igazságügyi Minisztériumban, kiváló szakemberek, ismerem őket, személyükben és szakmailag is bízom bennük, de én azt gondolom, hogy a köztársasági elnök mint polgárijogászprofesszor, jobb náluk, érdemes odafig yelniük a szavaira. Szeretnék áttérni arra a kérdésre, amelyet Salamon képviselő úr és mások is feszegettek, hogy hogyan lehet elfogadni általában egy polgári törvénykönyvet. És valóban, nem sokan vagyunk itt ebben az ülésteremben, elnök úron, jegyző asszo nyon túl, azt hiszem, hogy csak Salamon képviselő úr és szerénységem, akik '96tól itt ülünk. Vannak még, akik itt kezdtek, Tellér képviselő úr, Dragon Pál képviselő úr, akik aztán később nem voltak, aztán visszajöttek, de kontinuitásban kevesen vagyunk. É s ha mindannyian visszaemlékszünk, hogy amikor nekiálltunk a szocializmus örökségét lebontani, akkor mindannyian tudtuk, hogy nem igazán jó minőségű törvényeket hozunk meg, mert akkora volt rajtunk a nyomás, az időnyomás, és a törvények mennyisége akkora v olt, amelyet meg kellett változtatni, azt mondtuk, hogy nem baj, most gyorsan változtassuk meg, aztán majd egy második körben jön a finomítás ideje. Most legyünk őszinték, nézzünk szembe magunkkal, itt vagyunk a második körben, és még mindig ugyanaz a roha nás van, és minőségileg fércmunkák vannak, mint amilyenek az első körben lezajlottak, és azt hiszem, hogy ez nem helyes. De hogyha abban egyetértünk, hogy ez nem helyes, abban egészen biztos, hogy egyet fogunk érteni, hogy ha valahol tényleg nem helyes, ak kor ilyen a köztársaság alapkódexeinek a megváltoztatása: polgári törvénykönyv, büntető törvénykönyv. Ez nem úgy van ám, képviselőtársaim, hogy behozzuk, a képviselők benyújtanak módosítókat, aztán ha többségben vannak, az bekerül a törvénybe. Ha már említ ette Vitányi képviselő úr a német polgári törvénykönyvet, én nem tudtam, hogy 80 éves, a hollandról tudtam, hogy 30 éves. Éppenséggel ebben lehetne kompromisszumokat keresni, de az meggyőződésem, hogy ezeket a törvényeket úgy hozták be, hogy azokhoz nem jö tt be módosító
