Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 28 (237. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló törvény vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2050 indítvány. Elhangzott egypár beszéd, ki mit gondol ezekről, de ezeket valószínűleg - valószínűleg, nem néztem utána - a parlamentek ezt széles konszenzussal fogadták el, mégpedig azért, mert az országnak egyszerűen jó volt, és kellőképpen el ő voltak készítve. Amikor azt hallom, hogy a mostani törvény mögött nincsen széles körű szakmai konszenzus, hát igen, részben egyetértek vele. Részben pedig arra gondolok, hogy mi a csuda mögött tud ma szakmai konszenzus létrejönni. Itt van a H1N1. A világ nak az összes, ha tetszik, számunkra élen járó demokráciájában a kormányok az ellenzékkel összefogva azt mondják, hogy oltassuk be a népet, merthogy egy rettenetes járvány közeledik, és azért erről nagy belpolitikai viták nincsenek - Németországot kivéve, akik egy nagy hibát elkövettek , nálunk meg a szakma is teljesen megosztott. Mindenben megosztott Magyarországon minden szakma, az ország mentálisan olyan rettenetesen rossz állapotban van, hogy már a szakma is azt nézi, hogy most kit segít, melyik oldalt segíti. Nagyon nem tetszik nekem ez, amiben vagyunk, de tudomásul veszem, hogy ez a helyzet, csak ez egy rossz dolog. Én úgy vélem, hogy a szakma ezt nagyon sokáig készítette elő. Én hibának tartom, hogy az Igazságügyi Minisztérium - nem a mostani vezetés e egyébként, hanem egy korábbi - a szakmával összerúgta a port. Ez egy taktikai hiba volt feltétlenül, ami önmagában pár embert ellene fordíthatott. Az az igazság, tisztelt képviselőtársaim, én olyan polgári törvénykönyvet, amely mögött egy teljes szakmai konszenzus állna fönn, 200920102011re nem tudok elképzelni. Tehát ez egy olyan érv, amelyet én súlyosnak tartok, mégis azt gondolom, hogy ezen túl lehetne talán lendülni. És annyiban talán felrovom az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy itt a törvényjavas lattal kapcsolatos legfontosabb politikai jellegű konfliktusokat talán korábban kellett volna a szakmából kivinni. Nagy örömmel olvasom, hogy az Élet és Irodalom következő heti számában Gadó Gábor úrtól megjelenik egy cikk a Ptk. védelmében, amit üdvözlök; de vajon nem késett el egy picikét ez a cikk? - kérdezem, mert egyébként Gadó Gábort nagyon nagyra tartom emberileg és szakmailag is. De ez egy jó példa arra, hogy itt meg kellett volna előzni számos félreértést, gondolom. Engedje meg a tisztelt Ház, hogy mielőtt rátérnék a jóval kevesebb szakmai problémára, mint amit képviselőtársaim tettek, beszéljek ezekről a belpolitikai összefüggésekről is. Igen, Vitányi képviselő úr olyan gyorsan utasította vissza, hogy itt lenne egy politikai megfontolás, hogy ha ne m gondoltam volna eddig rá, most nekem is eszembe jutna, hogy tényleg nincse egy ilyen probléma. Sajnos az a baj, képviselő úr, hogy túl gyakran tapasztaljuk ezt. Túl gyakran tapasztaljuk azt, hogy van az ellenzék egyes pártjainak olyan érdeke, hogy semmi lyen sikert ne érjen el a mostani kormány. Én ezt egy csacsiságnak tartom egyébként, mert én el nem tudom képzelni, hogy ha a Magyar Országgyűlés ebben a ciklusban elfogad egy jó polgári törvénykönyvet, az háromnál több szavazatot fog hozni a jelenlegi kor mánypártnak, és el nem tudom képzelni, hogy egy polgári törvénykönyv megakasztása egyetlenegy pluszszavazatot hozna bármelyik ellenzéki pártnak. (Török Zsolt elfoglalja a jegyzői széket.) Én nem tudom elképzelni ezt, és mégis a politikai kultúránknak egy r észe lett, hogy ahol lehet, ütni, mint egy bokszmeccsen a ringben, ha valahol egy kéz lemegy, ott már megjelenik a szemközti öklözés. Magyarországra akkreditált nagykövetek mondják, hogy hihetetlen nagy árat fizet ezért az ország, elképesztő árat fizet azé rt, hogy nem tudunk se polgári törvénykönyvet, se más fontos törvényeket hozni, mert ez a rettenetes szembefeszülés van, amelynek - őszintén mondom önöknek - a legkisebb kárvallottja az, hogy nem lesz liberális párt a magyar parlamentben. Ezt kibírja az or szág, hanem ez a mérhetetlen szembenállás - persze a középnek sem kedvez nyilvánvalóan - pénzben ki nem fejezhető károkat okoz minden egyes magyar állampolgárnak. A koherenciazavarról néhány szót: köztársasági elnök úr okfejtésének egyik alapköve a koheren ciazavar, és az Alkotmánybíróság, mint ahogy erre ez a levél is hivatkozik, azt mondja, az, hogy az Országgyűlés megszegi a saját törvényét, ez nem oka az alkotmányellenességnek - én ezt bajnak tartom. Ezt én bajnak tartom. Ha egy bíróság az ítéletében, az eljárásában egy nagy hibát vét, akkor az ítélet hatályon kívül helyeződik, és a Magyar Országgyűlés pedig bármit tehet a saját
