Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 28 (237. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló törvény vitája - DR. SALAMON LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2045 vagyis nem elégítik ki a teljesség igényét. Átiratában arra utal, hogy “A köztársasági elnöknek az alkotmány 26. § (2) bekezdésében biztosított hatásköre nem teszi lehetővé, hogy egy törvény kodifikációjának hi ányosságait maradéktalanul orvosolja. Szükségesnek tartom azonban néhány olyan hibára felhívni a figyelmet, amelyek egyértelműen demonstrálják, hogy a normaszöveg a jelenlegi formájában nem méltó arra, hogy a Magyar Köztársaság polgári jogi kódexévé váljon ” - tartalmazza az átirat. Súlyos szavak ezek, tisztelt képviselőtársaim, amelyek el kell hogy gondolkoztassanak valamennyiünket. Az elnöki észrevételek példálózó jellegéből az is egyértelműen következik - mint arra Vitányi képviselőtársam az imént hivatko zott , hogy a törvényjavaslat kellő színvonalra emeléséhez nem elég csupán az államfői kifogásokkal érintett részek kijavítására szorítkozni. Megkerülhetetlen a törvényjavaslat egészének tüzetes felülvizsgálata, amihez feltétlenül szükség lenne a szakma i smételt bevonására. Pedig a konkrét elnöki észrevételek is nagyszámúak, amelyek részben a rendszerszemléletű jogalkotás hiányosságaira, részben az államfő által fontosnak tartott tartalmi kérdésekre vonatkoznak. A magam részéről csupán néhány elnöki felvet és ismertetésére szorítkoznék, elsősorban annak példaszerű alátámasztására, hogy milyen jellegű, milyen mélységű hiányosságokban szenved a törvény számos ponton. Érdemes e példák tanulmányozása kapcsán a továbbiakban is az elnöki átirat szövegére támaszkod ni. A házasság érvénytelenségével kapcsolatosan például az elnöki átirat az alábbiakat tartalmazza: “A törvénynek a házasság érvénytelenségéről rendelkező szabálya a hatályos családi jogi törvénytől eltérő módon nem korlátozza a testvérnek testvér vér szer inti leszármazójával és a házastársnak volt házastársa tartósan saját háztartásában nevelt leszármazójával kötendő házasságát. (9.50) A jelenleg hatályos szabályozás ugyanis általában tiltja az ilyen házasságkötést, kivéve, ha a tilalom alól a jegyző felme ntést ad. Ennek a két feltételes érvénytelenségi oknak ugyancsak részben erkölcsi, részben egészségügyi - genetikai - okai vannak, ezért indokolt azok fenntartása a jövőben is; a megszüntetésével nem értek egyet. Ezért kérem az Országgyűlést, hogy a kérdés t a hatályos törvénnyel egyező módon szabályozza, kiegészítve a felmentés mérlegelését segítő szempontokkal, például az esetleges házasságból születő utódok egészsége stb.” Eddig az idézet. Egy további példára áttérve a birtokkal megerősített jogcím védelm ével kapcsolatosan az elnöki átirat sérelmezi, hogy a törvényjavaslat megszünteti ezt a jogintézményt. Lássuk megint az átirat szövegét: “A birtokkal megerősített jogcím védelme az ingatlan egymást követő többszöri eladása esetére állít fel garanciális sza bályt, az ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetére lényegében úgy, hogy az elsőként jóhiszeműen birtokba lépett vevő, ennek hiányában a korábbi vevő tulajdonjogának bejegyzését írja elő. A törvényjavaslat indokolásából kitűnik, hogy a dolog jogi esetéb en nincs szükség átfogó, a szabályozás alapjait érintő reformra. A hatályos szabályoktól való eltérés elsősorban ott indokolt, ahol a forgalomban részt vevők érdekeinek védelme új szempontok szerinti szabályozást tett szükségessé, például a jogcímmel meger ősített birtokvédelem megszüntetése az ingatlannyilvántartás közhitelességének erősítése érdekében. Ez a megfontolás azonban szoros összefüggésben állt azzal a szándékkal, hogy az ingatlannyilvántartás a jövőben bírói felügyelet alatt működjön. Ez utóbbi azonban nem valósult meg, így a birtokkal megerősített jogcím védelmének elhagyása egyoldalúan csökkenti a birtokost védő garanciát. Ezzel nem értek egyet, ezért kérem az Országgyűlést, hogy vagy teremtse meg az ingatlannyilvántartás bírósági felügyeleté nek feltételeit és azt vezesse be, vagy állítsa vissza a birtokkal megerősített jogcím védelmét az ingatlanok esetében.” Az elnöki átirat eddig idézett szövegéből itt most arra látunk példát, amikor a törvény hibáját nem lehet feltétlenül egy rövid rendelk ezéssel kijavítani. Ugyanis az ingatlannyilvántartás bírósági felügyeletének megteremtése esetén bonyolult jogi szabályozás kialakítására van szükség, amely a jövő hétre tervezett szavazásig aligha oldható meg. Megjegyzem, hogy a telekkönyvezés bírói
