Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BALOGH LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor):
1986 Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az alkotmányügyi bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, ö tperces időkeretben. Megadom a szót Balogh László képviselő úrnak, a bizottság előadójának. DR. BALOGH LÁSZLÓ , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Bizottságunk a T/10873as számú törvényjav aslatot a 2009. október 19én tartott ülésén vitatta meg, és többségi szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta. A törvényjavaslat mellett érvelők elsősorban azt emelték ki, hogy a javaslat elfogadása hatékonyabbá teszi a szabálysértési eljárás lef olytatását, és hatékonyabb lesz e módon a szabálysértőkkel szembeni föllépés is. Ezt különösen a következő rendelkezések szolgálják. A tulajdon elleni szabálysértések eddigi gyakorlata azt mutatja, hogy a jegyzők, különösen abban az esetben, ha ismeretlen elkövetővel szemben járnak el, vagy ha a tényállás vagy a bizonyítás lefolytatása bonyolultabb, nem voltak mindig a helyzet magaslatán, hiszen ehhez speciális ismeretek szükségesek. Ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy ha a rendőrségen teszik meg a följel entést, akkor a rendőrség járjon el a jövőben ezeknél a szabálysértéseknél. A javaslat tartalmazza - imént államtitkár úr is beszélt róla - az értékegybefoglalás újraszabályozását. Ez nem azt jelenti, hogy a szabálysértési értékhatár 20 ezer forint alá me nne, hanem azt, hogy ha valaki egy éven belül több tulajdon elleni szabálysértést követ el, amelyek együttes értéke a 20 ezer forintot meghaladja, akkor azt már bűncselekményként fogják elbírálni a hatóságok. Tehát a szabálysértések a jövőben nemcsak az üz letszerűség és a folytatólagosság révén válhatnak bűncselekménnyé, hanem az értékegybefoglalással is. Az elkövetők kártérítési kötelezettségének teljesítését több rendelkezésben is próbálja elősegíteni a javaslat. Egyrészt a kárérték megállapításánál a sz abálysértési hatóság nem húzza azzal az időt, hogy szakértőt rendel ki, hanem maga állapítja meg a kárértéket. Persze, lehetőség van arra, hogy ha ezt az elkövető vitatja, akkor a saját költségére szakértő kirendelését kérheti. Ami talán ennél fontosabb re ndelkezés ebben a vonatkozásban - amit említettem , hogy ha a szabálysértési hatóság határozatának meghozataláig az elkövető önként megtéríti a kárt, ebben az esetben a kiszabható büntetési tétel felső határa a felére csökken. Azt gondolom, ez egy olyan r endelkezés, ami ösztönözni fogja a kár megtérítését. A jelenlegi szabályozásban az általános illetékességet az elkövető lakóhelye alapozza meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez inkább kedvez a szabálysértőnek, mint a sértettnek, éppen ezért a javaslat módosít az általános illetékesség szabályain, ezt a jövőben az elkövetés helye fogja megalapozni. A bizottsági vitában a Fidesz részéről elhangzott az, hogy a javaslat elfogadása önmagában nem tudja növelni a hatékonyságot, ehhez alapvetően arra lenne szü kség, hogy a rendőri állomány létszáma növekedjen. A kormánypárti válasz erre a kérdésre az volt, hogy a költségvetés komolyabb összegeket tartalmaz, többletforrásokat tartalmaz a rendőrség részére, és ezekből a többletforrásokból akár a létszámfejlesztése k is megoldhatók. A másik fölvetés pedig az volt: fölhívták a figyelmet, hogy a rendőrség terhei nem minden szabálysértés esetében nőnek, csupán a tulajdon elleni szabálysértésnél van meg a lehetősége a rendőrség bevonásának. A bizottság végül is a javasla tot 15 igen, 1 nem és 12 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Balogh képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelent kezett képviselőknek adom meg a szót, a Házszabály szerint 1515 perces időkeretben. Elsőként hozzászól a Magyar Szocialista Párt képviselője, Bárándy Gergely képviselő úr.
