Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor):
1985 törvényjavaslat értelmében, ha az elkövető a kárt megtéríti, akkor a kiszabható büntetési tétel felső határa a felére csökken. Ez a szabályozás amellett, hogy a sértett érdekeit szolgálja, a büntetés enyhítésével arra ösztönzi az elkövetőt, hogy mielőbb térítse meg a szabálysértéssel okozott kárt. A törvényjavaslat garanciális okokból kizárólag a határozat meghozataláig történő kártérítés esetén teszi lehetővé a büntetési tétel felső határának a csökkenését. E rendelkezés kifejezetten azt szolgálja, hogy az elkövető mielőbb döntsön arról, hogy megtérítie a kárt. Ha az elkövető a határozat megho zatalát követően dönt arról, hogy megtéríti a kárt, nincs lehetőség e kedvezmény igénybevételére. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat mindezek mellett olyan szigorítást is tartalmaz, amelynek köszönhetően a szabálysértési eljárásban kiszabott szankció - elsősorban a pénzbírság - végrehajtására a lehető leghatékonyabban sor kerülhet, így az elkövető nem kerülheti el a szabálysértést megvalósító magatartásának következményeit. A szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság önkéntes megfizetésének elmul asztása esetén, az általános végrehajtás hatékonyabbá tétele érdekében a törvényjavaslat a közvetlen letiltás helyett az adók módjára történő végrehajtást rendeli el. Ezzel az eddigi tapasztalatok alapján meglehetősen alacsony hatékonyságú, közvetlen letil tás jogintézménye megszüntetésre kerül, és a jóval hatékonyabb, adók módjára történő végrehajtás lesz az általános, ami gyorsítja a végrehajtási folyamatot. Tisztelt Országgyűlés! Emellett a törvényjavaslat jelentős módosítása a szabálysértési jog körében, hogy ismét bevezeti az úgynevezett értékegybefoglalás szabályát. Jelenleg a büntető törvénykönyv szerint, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű, tulajdon elleni szabálysértések révén rendszeres haszonszerzésre törekszik, bűncselekményt követ el. Az üzletsz erűen elkövetett lopás, sikkasztás, csalás tehát bűncselekménynek minősül, vagyis az üzletszerűség már ma is bűncselekménnyé minősíti a szabálysértést. Ennek a megoldásnak azonban az a hátránya, hogy az elkövetésnek rendszeresnek, azaz rövid időközönként i smétlődőnek kell lennie. Ha azonban hosszabb idő telik el a cselekmények között, nincs helye bűncselekmény megállapításának. A törvényjavaslat ezt kiküszöbölendő visszatér az úgynevezett értékegybefoglaláshoz. Az - idézőjelbe téve - új szabály szerint, ha a cselekmények elkövetése között egy év nem telt el, akkor össze kell adni az egyes elkövetési értékeket, amennyiben a cselekményeket együttesen bírálják el. Ha ennek eredménye az, hogy az elkövetési érték a szabálysértési értékhatárt, vagyis a 20 ezer fo rintot meghaladja, a cselekmény bűncselekménynek minősül. Ezzel biztosítható, hogy a nem üzletszerű, de ismételt elkövetés is szigorúbban legyen büntethető. Kedves Képviselőtársaim! A büntetőeljárásról szóló törvény kisebb módosításának két indoka van. Egy részt az Alkotmánybíróság 2009 júniusában hozott határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő, mivel nem szabályozta, hogy a jogerős ítélet meghozatala után a terhelt hogya n férhet hozzá a büntetőeljárás irataihoz. A Be.módosítás ezen Abhatározatban foglalt jogalkotási kötelezettségnek tesz eleget, és teljeskörűen biztosítja a terhelt részére az iratok megismerésének jogát. A Be.módosítás másik indoka, hogy a 2009. évi LX XX. törvény, a Btk.novella 2010. május 1. napjával jelentősen átalakítja a Btk. szankciótani rendszerét. (11.20) Erre figyelemmel szükséges a Be. súlyosítási tilalomra vonatkozó és egyéb rendelkezéseinek újraszabályozása, az új szankciótani rendszerhez va ló igazítása. A törvényjavaslat legfontosabb, leglényegesebb elemeinek felsorolásával és rövid bemutatásával az volt a szándékom, hogy meggyőzzem önöket arról, miszerint a javaslat helyes célokat szolgál. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támoga tni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) :