Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 15 (221. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 2008. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 2008. évi ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
164 (14.00) Ezek akadályozzák a tisztességes versenyt. Az Országgyűlés, ahogy Göndör képviselőtársamtól is hallhattuk, ezért alkotta meg 1990ben az első versenytörvényt; azért hozta lé tre a versenyjogi szabályok betartása felett őrködő, az Országgyűlés hatáskörében tevékenykedő Gazdasági Versenyhivatalt, hogy gátat vessen a versenyt korlátozni kívánó törekvéseknek. Ám a Versenyhivatalnak csupán az egyik feladata az, hogy a közérdek véde lmében érvényt szerezzen a hatáskörébe tartozó versenyjogi rendelkezéseknek. Másik, legalább ilyen fontos feladata, hogy ahol verseny nem lehetséges, ott beavatkozásaival megteremtse a szabályozottabb teret, és elősegítse a hivatott állami szabályozás kial akítását. A hivatal a felállítása óta eltelt csaknem két évtized alatt bebizonyította, hogy ezeket a feladatait magas szakmai tudással látva el, jelentős mértékben képes befolyásolni a piaci szereplők magatartását, és képes hathatós lépéseket is tenni a ti sztességes verseny fenntartásáért hazánkban. A Versenyhivatal a jogalkotóknak folyamatos visszajelzéseket is küld tapasztalatairól, amivel szakmai iránymutatást nyújt az Országgyűlésnek, így valamennyiünk jogalkotói munkájához. A hivatal 2008. évi tevékeny ségéről szóló jelentésből egyértelműen látható, hogy feladatait továbbra is aktívan látja el. Ez a korábbi évekhez mérve valamivel kevesebb eljárásban jelentkezett ugyan, hiszen az eljárások száma alapvetően csökkent, azonban ez még mindig nagynak tekinthe tő. Ezen eljárások egy meghatározó része, körülbelül egyharmada antitrösztügy, vagyis a verseny korlátozásával, illetve a korlátozott versenyhez kötődő visszaéléssel kapcsolatos eljárás, valamint fúziókontroll. Ennél valamivel több határozat született a fo gyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával kapcsolatban. A versenyfelügyeleti beavatkozásokról elmondható, hogy bár 2008ban mind a számuk, mind az arányuk csökkent 2007hez képest, aki a hazai piac mozgását figyeli, sajnos joggal állapíthatja meg, hogy mindez nem a helyzet valamiféle alapvető javulását jelenti. 2008ban 41 esetben bírságolt a hivatal, összesen több mint 700 millió forint értékben. Ez az összeg lényegesen elmaradt a megelőző év 2,4 milliárd forintjához képest. Ám ez csak részben leh et meglepő, hiszen tudjuk, hogy az ügyek egy részét a naptári év lezárásával nem lehet lezárni, azok áthúzódnak, részben pedig, éppen az ügyek egyediségéből fakadóan, évről évre változik a visszatartó erőt jelentő szankciók alkalmazása, illetve a bírság ös szege, valamint más, elsősorban kommunikációs pótfeladat kitűzése az érintett társaságok felé. Ez abból is látszik, amit Nagy Zoltán elnök úr expozéjában is előadott, hogy ebben az évben mindeddig körülbelül 3,7 milliárd forint összegű bírságot szabott ki a hivatal. A képet árnyalja - egy fél mondatban már említettem is , hogy az ügyek egy része az eljárás alá vontak kötelezettségvállalásával zárult. Ezen esetekben a bírság helyett kötelezettségvállalásról szóló megállapodás jött létre a hivatal és az erőf ölényben lévő, versenykorlátozó megállapodást kötött vagy éppen a fogyasztót megtévesztő piaci szereplő között, amelynek keretében a piaci szereplő kötelezettséget vállalt arra, hogy magatartását összhangba hozza a versenyjogi előírásokkal, a jogtalan előn yből szerzett többlethasznot pedig visszatéríti ügyfeleinek. A tavaly lezárult versenyfelügyeleti eljárásokban az előző éveknél szélesebb körben alkalmazott a Gazdasági Versenyhivatal a bírság kiszabásán kívüli szankciókat. Számos esetben megtiltotta a jog sértő magatartás továbbfolytatását, a jogsértés megállapításával együtt az eljárás alá vontak számára járulékos, elsősorban tájékoztatási kötelezettségek teljesítését írta elő, amelyek több esetben olyan többletinformációs kampányok megszervezését is jelen tették, ami a vállalkozások és a fogyasztók közötti információs aszimmetria csökkentését volt hivatva biztosítani. Hiszen valamennyien tudjuk, hogy nem a fogyasztók reklámjai töltik be az eladói tereket, nem azok jelennek meg a kerítéseken, a stadionok fal ain vagy éppen a hirdetőtáblán, hanem elsősorban, sajnos meghatározóbban a terméket előállító és forgalomba hozó társaságok reklámjai.
