Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PAIZS JÓZSEF (MSZP):
1496 A másik dolog: reméljük, hogy a monitoring nem marad el, és nemcsak a körülmények tisztázása miatt, hanem azt is meg kell mérni, hogy a befektetett pénz men nyit hozott, mennyit segített, mi az, ami előrevisz. Azt gondolom, hogy egyetlen magyar állampolgár, egyetlen képviselő sem azért vállal munkát, feladatot, hogy esetlegesen egy adott térség hátrányos helyzetét még erősítse, hanem azért dolgozunk, hogy bold oguljanak. Tehát a másik oldalon azt kell feltételezni, hogy akik itt ülnek, azért vitatkoznak, hogy jobbá tegyük, hogy előrébb vigyük a dolgokat. Amit Herbály képviselőtársam mondott: igen, új szövetségre van szükség, új együttműködésekre van szükség, új földtörvényre van szükség, méghozzá olyanra, ami 2002ben megváltozott; a helyben lakó gazda hátra került. Uraim, szeretném idézni pontosan a földtörvény vonatkozó passzusát, ami arról szólt, hogy kik szerezhetik meg a föld tulajdonjogát, és kik szerezheti k meg a használati jogát. Egy nem magyar állampolgár befektető bizony hamarabb szerez használati jogot egy településen, mert megfelelő tőkével rendelkezik, mint egy ott élő gazda. Ezt délelőtt is elmondtam a vezérszónoki felszólalásomban. Köszönöm, elnök ú r. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Az előre jelentkezett felszólalók közül utolsóként megadom a szót Paizs József képviselő úrnak, MSZP. PAIZS JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Szakállamtitkár Ú r! Bevett gyakorlat, hogy a KSH és az FVM közös felelősséggel nyújtja be ezt a jelentést - a 11. agrárjelentésről van szó - és nem az Agrárgazdasági Tanács nyújtja be; ez így tényszerű. Mint ahogy tényszerű maga a dokumentum is, többen utaltak rá, még akko r is, ha negatív megállapításokat kell közzétenni a hivatkozott Agrárgazdasági Tanács jelentésével kapcsolatosan. Azt szerencsésnek találom, hogy a szerkesztők nem minősítik az anyagot, hanem nagyon nyers formában leteszik. Ez a jelentés a J/10528. számot viseli. Használható és kezelhető dokumentumnak tekintem, pont az előbb felsoroltak miatt, átlátható és világos is a szerkesztése, és az ágazatról megítélésem szerint tényszerű képet ad. Mint ahogy azt is tényként lehet megállapítani, hogy a költségvetés az idén a korábbi évek gyakorlatától eltérően sokkal előbb került a parlament elé benyújtásra, ezért még nem állt rendelkezésre például a végleges GDPszám megállapítása. A nagyságrend azonban nem változtat a folyamatokon, az agrárgazdaság általános helyzeté n. S már többször beszéltünk bizottsági üléseken is erről a jelentésről. Elkészült az Agrárgazdasági Tanács jelentése, csatolva van ehhez az anyaghoz. Nagyon örülök annak - államtitkár úrtól tudjuk , hogy végtárgyalásra került a minisztérium érdekképvise leti rendszerén belül is, akik a törvényt általános vitára alkalmasnak találták. Az elmúlt évről meg kell állapítani - és megítélésem szerint természetesen nem lehet kikerülni , hogy a világgazdasági válság kihatással volt az agrárgazdaságra, még akkor is , ha ez az év második felében robbant be Magyarországra. Nyilvánvaló, hogy hatással volt a makrogazdaságra és az élelmiszergazdaságra is. A 2008. évi adatokból arra lehet következtetni, hogy a válság önmagában nem csökkentette az agrártermékek iránti kere sletet, mert az export rekordot döntött, az agrárszaldó jelentősen javult ebben az időben. Megállapítható az is, hogy az élelmiszergazdaság ebben a válságban egyfajta stabilizáló szerepet is betöltött. Ezt a helyzetet természetesen változtathatja az ágaza t mindenkori likviditása és forráshoz jutási esélye, s hogy a jövőben hogyan alakul a hitelezés. (16.40) Az MNV Zrt. 2008ban mintegy 60 milliárdos agrárhitelcsomagot léptetett érvénybe. Az ágazati eladósodottság 2008. évben növekedett, nem túl nagy mérték ben, mintegy 15 százalékkal, 328 milliárdról 375 milliárdra, ugyanakkor az ágazat bruttó kibocsátása közel 2 milliárd forint volt. Így
