Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PAIZS JÓZSEF (MSZP):
1497 körülbelül az agrárágazat eladósodottságáról nem igazán lehet beszélni vagy nagymértékű eladósodottságról nem lehet beszé lni. A hiteleken belül a devizahitelek mintegy 20 százalékot mutatnak, ami általában baj szokott lenni, és tudjuk, hogy a magánháztartásokban ez okozta a legnagyobb gondot. Alkalmanként vannak olyan vélekedések is, hogy az alulfinanszírozás majdhogynem nag yobb gondot okoz, mint az, hogy a támogatás alkalmanként nem az ellenzék padsorainak megfelelően alakult. A makrogazdasági adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az agrárgazdaság teljesítménye nélkül 2008ban a magyar nemzetgazdaság már recesszióban l ett volna. Az Agrárgazdasági Tanács jelentése is egyértelműen megállapítja: összességében a GDP termelése az agrárgazdaságban stabilizálódik, sőt növekszik; mint említettem, ez körülbelül 3,7 százalékot fog majd jelenteni. A szektor néhány globális adatáró l hadd szóljak. Az agrárgazdaság kibocsátása 2008ban közel 2000 milliárd, 1933 milliárd, ez 15 százalékos többletet jelent a korábbi évhez képest. A lakossági kiadásokon belül jelentős az élelmiszerkiadás, 22 százalék. Komoly szerepet játszik az életszín vonal alakulásában. A külkereskedelmi szaldója az ágazatnak 1,9 milliárd euró exporttöbblet, úgy, hogy 5,7 milliárd eurós kivitel mellett a behozatal csak 3,8 milliárd euró volt. Az agrárgazdaság szerkezetében változást idézett elő az őstermelői és az egyé ni vállalkozói regisztrációs kötelezettség megtörténte, ezáltal mintegy 5,4szeresen nőtt a nyilvántartott egyéni vállalkozások száma. Az APEHadatok szerint a kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozások üzemi eredménye ugrásszerűen növekedett, 38 száza lék fölötti, adózás előtti eredménye közel 30 százalék. Mint ahogy tény az is, hogy eközben az élelmiszeripari ágazatok jövedelemvesztése megugrott, ezáltal a szektor egészének az eredménye negatívra váltott. Kisüzemekben az alacsony mértékű állattenyészté si arány miatt a növénytermesztés jövedelmezősége javult, és azt is meg kell állapítani, hogy fordított helyzet és arány alakult ki a társas vállalkozásokban. Ebben az évben 426 milliárd támogatási kifizetés történt a tervezett 442 milliárddal szemben. Az ok egyrészt - itt Herbály képviselőtársam is utalt rá , hogy az ÚMVTben kisebb volt a kifizetési arány, mint a tervezett, másrészt a direkt uniós piaci támogatásoknál volt egy tervezettől eltérő kifizetés. Az árakról nagyon röviden. A növénytermesztési á gazatnál, növényi termékek esetében mintegy 15 százalékos árcsökkenés, állati termékek esetében 13,6 százalékos árnövekedés következett be. Az elmúlt időszakban használt régi terminológia szerint az agrárolló záródott, ugyanis a mezőgazdasági felvásárlási árak növekedési üteme nagyobb volt, mint az import üteme. Ez 2008ban megfordult: a mezőgazdasági termékeknél a felvásárlási ár növekedési üteme kisebb volt, mint a beáramló inputok növekedési üteme. Ilyen volt például, kiugróan magas a műtrágya, ahol a ké szleteknél 60 százalékos növekedés következett be. Természetesen meg kell említeni itt is a világpiac hatását, hiszen a gázár ebben az időszakban egyfajta extra növekedést mutatott. Én mint vidéken élő polgár, polgármester, kistérségi társulás elnöke jó üg ynek tartom a “földért életjáradék” programot, amely révén már 69 ezer hektár szántóterület került megvásárlásra. Itt 40 ezer forint/hektár a kifizetett összeg. Érdemes arra is odafigyelni, hogy egyre növekszik az átlagéletkor, akik a “földért életjáradéko t” szeretnék tovább is érvényesíteni, meghaladja a 70 évet. Tehát igazán sajnálatos, és utalhat arra is, hogy a fiatal gazdák nem lépnek be az agrártermelésbe. Sok vita volt itt nyilván a nemzeti és az EUs társas finanszírozási források kapcsán. Szeretnék néhány helyi adatot mondani a támogatásokkal kapcsolatosan. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program III. és IV. tengelye a szigetvári kistérségben a következőképpen néz ki. Itt 66 település fogott össze, két nagyobb település, két város és térsége alk otja ezt az egyesületet. Nálunk nem voltak ilyen viták, mert egy civil szervezet képviselője lett az elnök, ő Szigetvár térségi, a felügyelőbizottság elnöke pedig a szentlőrinci polgármester lett, és így jött létre a Szinergia LEADERközösség közhasznú mun kaszervezete. 2008. szeptember 26án a Szinergia Egyesület
