Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 15 (221. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 2008. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 2008. évi ... - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. NAGY ZOLTÁN, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke:
149 üdvözölt megállapodás összesen 94 pontjából 10 pontot kifogásoltunk, mert azok tűntek versenykorlátozónak. A feladatainkat meghatározó jogszabályok alapján eljárást kellett indítanunk, hiszen egy hatóságnak a jogszabályok b etartatása a feladata, így hitvallása kell, hogy legyen az is, hogy magára nézve is minden vonatkozó jogszabályt betart. Aztán azzal, hogy a megállapodásnak a gyakorlatban nem volt hatása, az aláírók polgári jogi értelemben nem rendelkeztek tagjaik felhata lmazásával az aláírásra, az eljárás okafogyottá vált, így meg is szüntettük. Nem állt szándékunkban megsemmisítő lépéseket tenni, de a versenykorlátozó magatartás nemkívánatos, így nem tehetünk abban különbséget, hogy azt ki szervezi, és milyen indokkal. A versenykultúrafejlesztő munkánkból ezen a helyen William Lewis “A termelékenység ereje” című munkájának magyar nyelvre fordítását és könyv formájában történő megjelentetését emelem ki. A mű nemcsak hasznos, hanem kifejezetten aktuális ebben a válsággal s újtott időszakban. Arra hívja fel a figyelmet, hogy verseny nélkül drágább a termelés. Remélem, hogy az eljuttatott példányokat haszonnal forgatják a képviselő urak és hölgyek. A GVH tevékenysége három pillérének egyegy szegmensét említettem bevezetőmben. Most a szakmai közvélemény számára is magyarázatot igénylő jogintézmény alkalmazására hívom fel a tisztelt Ház figyelmét. A kötelezettségvállalás jogintézménye lassan bevettnek tekinthető a gyakorlatunkban, és az is látható, hogy ügyeink egy sajátos csopo rtjánál alapvetően változtatja meg a GVH eljárási gyakorlatát. Az esetben, amikor egy eljárásunk kötelezettségvállalással zárul, akkor az eljárás alá vont vállalkozások azt vállalják, hogy magatartásukat és gyakorlatukat összhangba hozzák a versenyszabályo kkal. A GVHnak azt kell mérlegelnie, hogy mindezzel a verseny mint közérdek hatékony védelme biztosíthatóe. Ilyen esetben a GVH a vizsgált magatartás tekintetében nem mondja ki a jogsértést, és így bírságot sem szab ki. A vállalkozásnak azonban aktívan k ell orvosolnia a nemkívánatos versenyellenes magatartást, ami igen sokféle formát ölthet. A GVH tevékenységének hangsúlyai változnak a fent említett körülmények következtében is. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy például az utóbbi években a GVHhoz benyú jtott és elintézett panaszok és bejelentések száma megduplázódott, mostanra közel kétezerre nőtt. A jogszabályi rendelkezések alapján az ilyen beadványokkal is foglalkoznunk kell, ami a jelenlegi körülmények között azt is jelenti, hogy sok esetben hosszabb időt és több erőforrást köt le, mint amit optimális esetben erre szánnánk. Ezen rövid kitekintő bevezetés után áttérek a 2008. évi statisztikai adatokra. 2008ban mindösszesen 167 versenyfelügyeleti eljárást folytattunk le, amelyből 116 zárult érdemi dönt éssel, határozattal vagy az imént említett kötelezettségvállalást tartalmazó végzéssel. A 116 döntésből 66 született a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával kapcsolatban, míg összesen 50 volt antitrösztügy, azaz fúziós eljárás, erőfölénnyel való visszaélés vagy versenykorlátozó megállapodás. A versenytörvény alkalmazása mellett a Versenyhivatal feladatkörébe tartozik a hatályos kereskedelmi törvény alapján a jelentős piaci erővel rendelkező kiskereskedők felett a visszaélé sekkel kapcsolatos felügyelet, amelynek keretében tavaly 5 ügyet zártunk le. (12.50) Másrészt a jelentős piaci erővel rendelkező kereskedők etikai kódexének jóváhagyására is a GVH jogosult. Az általunk lefolytatott ügyekben mindösszesen közel 735 millió fo rint összegű bírságot szabtunk ki, amelyből 714 millió forint a fogyasztómegtévesztéses ügyekhez köthető. A parlamenti beszámolóm szóbeli összefoglalásakor immár hagyomány, hogy kiemelek néhány gyakorlati példát, azaz GVHügyet, amellyel szándékaim szerint érthetőbbé teszem a hivatal munkáját, és rávilágítok a mögöttes szakmai megfontolásokra is. A hivatal versenyfelügyeleti munkájában négy ügycsoport különíthető el. Az első a fogyasztói döntések tisztességtelen
