Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 15 (221. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 2008. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 2008. évi ... - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. NAGY ZOLTÁN, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke:
150 befolyásolása, a második a versenykorlátozó m egállapodások, a harmadik az erőfölénnyel való visszaélés, a negyedik pedig a fúzióengedélyezés. A fogyasztók védelme körében végzett munkánk esetében elsőként azt szögezem le, hogy a GVH valamennyi, 2008ban hozott döntése a versenytörvény fogyasztói dönt ések tisztességtelen befolyásolását tilalmazó fejezete alapján született meg. A versenytörvénynek ezt a fejezetét és ily módon a hivatal fogyasztóvédelmi hatáskörét is érintette azonban a 2008. szeptember 1jével hatályba lépett, a tisztességtelen keresked elmi gyakorlatok tilalmáról szóló törvény, amely új fogyasztóvédelmi rendszert állított fel hazánkban. A GVH ebben az új rendszerben is ellát fogyasztóvédelmi feladatokat, méghozzá az olyan jellegű ügyekben, ha a verseny érintettsége azt indokolja. Mindez azt jelenti, ha a fogyasztói döntéshozatal folyamata olyan jelentős sérülést szenved, ami a piaci viszonyokra, a versenyre is hatással van, akkor a GVH versenyfelügyeleti eljárás keretében megvizsgálja a befolyásoló tényezőket. Így a GVH fogyasztóvédelemme l kapcsolatos munkájának fő célja a jogszabályváltozások ellenére változatlan: az, hogy a fogyasztók jelentősebb körét érintő közvetlen vagy közvetett jóléti veszteségek elkerülése érdekében a verseny tisztaságának fenntartásához fűződő közérdek megvalósul jon. Ezekben az eljárásokban általában azt vizsgáljuk, hogy a fogyasztóknak a döntéshozatali folyamat során az információkeresése zavartalan volte, hozzájutottake azokhoz az információkhoz, amelyek a körültekintő döntéshez szükségesek. A Versenyhivatal t ehát akkor avatkozik be, ha a fogyasztót bármilyen módon tisztességtelenül befolyásolták. Ily módon nemcsak a fogyasztói érdekek jutnak érvényre, hanem a piaci verseny is tisztán működik. A vállalkozások jogsértő magatartásainak következetes szankcionálása azért bír kiemelkedő jelentőséggel, mert például egy megtévesztő reklám által a cég tisztességtelenül juthat versenyelőnyhöz. 2008ban a GVH a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt kevesebb versenyfelügyeleti eljárást indított, mint az e lőző években. Ugyanakkor a tavaly lezárult versenyfelügyeleti eljárásokban az előző éveknél szélesebb körben alkalmazott a GVH a bírság kiszabásán kívüli szankciót: számos esetben a jogsértés megállapításával együtt az eljárás alá vontak számára járulékos - elsősorban tájékoztatási - kötelezések kerültek előírásra. A GVH Versenytanácsa számos esetben fogadott el az eljárás alá vontak által felajánlott kötelezettségvállalást is, szüntette meg erre tekintettel a versenyfelügyeleti eljárást. A kötelezettségvál lalások több esetben olyan széles körű információs kampányok megszervezését tartalmazták, amelyek hozzájárulnak a vállalkozások és a fogyasztók között fennálló információs aszimmetria csökkentéséhez. A GVH Versenytanácsa számos konkrét ügyben fogalmazta má r meg - részleteiben és összegző jelleggel is - a vállalkozások tájékoztatási gyakorlatával kapcsolatos követelményeket. Az ilyen elvi jellegű, általános érvényű megállapításokat, amelyeket a joggyakorlat kristályosít ki a törvény egyes rendelkezéseihez ta rtozóan, a Versenytanács elvi állásfoglalásaiként évről évre közzé is teszi a hivatal. Tavaly továbbra is nagy számban marasztalt el a GVH a fogyasztókat megtévesztő vállalkozásokat a pénzügyi szolgáltatási piacokon és az infokommunikációs szektorban. Mind két területen a cégek széles körű és intenzív kommunikációs tevékenységet folytatnak. Az általuk forgalmazott bonyolult, sokjellemzős termékek terén állandó a fejlesztés, állandó az innováció, ami nehezíti a fogyasztók tájékozódását és döntéshozatalát a te rmékek közötti választás során. A pénzügyi szolgáltatások területén a szolgáltatók javára általában fennálló információs aszimmetriát erősíti a lakosság pénzügyi ismereteinek alacsony szintje, a nagyszámú termék áttekintésének szükségessége, illetve a tájé koztató anyagok és szerződések nagy terjedelme, a nehéz áttekinthetősége. A pénzügyi piacok esetében 2008ban a hitelkártyák kamatmentes használatát sugalló tájékoztatások mellett egyes megtakarítási és hiteltermékek banki kommunikációja kapcsán aggályosna k bizonyult, hogy a tájékoztatás nem tartalmazta megfelelően például az akciós kamatok vagy más kedvező szerződéses feltételek időbeli korlátait, illetve az adott termék sajátosságairól - például annak kockázatait illetően - megtévesztően informálta a fogy asztókat. Ilyen magatartások
