Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi …. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1462 nem tud eleget tenni a létszám- illetve bérnövekményfeltételnek, akkor jogosulatlanná vál ik az adókedvezményre, és a már igénybe vett adókedvezményt önellenőrzési vagy késedelmi pótlékkal és az adóbírsággal együtt vissza kell fizetnie. A javaslat szerint, ha az adózó a 2008es vagy a 2009es adóévekben nem teljesíti a létszám- vagy bérköltségnövelési feltételt, akkor feltéve, hogy az adókedvezményt sem veszi igénybe, és létszámát, bérköltségét a beruházás megkezdésének évéhez képest nem csökkenti, nem veszíti el azt a jogot, hogy adókedvezményre tartson igényt. Ebben az esetben az adókedvezmén y érvényesíthetőségének tízéves időtartamába nem kell beszámítani az idei és a jövő évi adóévet. Fontos azonban, hogy ha az adózó nem él a felfüggesztés lehetőségével és nem teljesíti az adókedvezmény igénybevételére előírt feltételeket, akkor nem vehet ig énybe adókedvezményt, és a már igénybe vett összeget vissza kell fizetnie. Engedmény ebben az esetben, hogy ha az adózó önellenőrzés alapján teljesíti a kötelezettségét, akkor nem kell önellenőrzési pótlékot fizetnie, és a visszafizetési kötelezettségének az idei évtől számított három adóévre elosztva tehet eleget. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat továbbá kisebb, elsősorban jogtechnikai, illetve adminisztrációegyszerűsítést szolgáló módosításokat tartalmaz, amelyek közül talá n az egyik fontos, hogy az adminisztráció egyszerűsítése érdekében megszűnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése, azaz a cégek vagy egyéni vállalkozók a veszteségüket adóhatósági kérelmezés és engedélyezési eljárás nélkül automatikusan átvi hetik a következő évekre, ha a veszteség tényleges vállalkozási tevékenységből fakad. A személyi jövedelemadó területén több helyen pontosabbá válnak a vállalkozói kivétkiegészítésre és a személyes közreműködési díj kiegészítésére vonatkozó szabályok. A ja vaslat szerint az ellenőrzött külföldi társaság fogalmához kapcsolódóan meghatározásra kerül a befektetői tevékenység. A módosítás szerint tényleges tulajdonosnak minősül akkor is a magánszemély, ha külföldi társaságban közvetve rendelkezik szavazati jogok kal vagy tulajdoni hányaddal. Változik a tulajdonosi részesedésre vonatkozó mérték is, a korábbi 25 százalékról 10 százalékra. Az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó előírások alkalmazása alóli mentesítés szigorúbbá válik: akkor mentesül a külföldi t ársaság a szabályok alkalmazása alól, ha van olyan, 25 százalékos részesedéssel rendelkező tagja, amely már legalább 5 éve be lett vezetve elismert piacra. Az ingatlannal rendelkező társaság fogalmánál a javaslat kezeli azt, ha a kapcsolt vállalkozások elt érő üzleti évet alkalmaznak, valamint a javaslat valamennyi kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalany eszközeinek összeszámításáról rendelkezik, függetlenül attól, hogy vane ingatlanja. Ennek oka, hogy enélkül a csoporthoz tartozó, jellemzően külföldi tul ajdonossal rendelkező holding soha nem minősülne ingatlannal rendelkezőnek. A közigazgatási hatóságoknak is lehetővé válik, hogy a bírósági eljárást lezáró döntésre tekintettel külön határozatban rendelkezzenek a közigazgatási eljárásban megfizetett jogorv oslati eljárási illeték visszatérítéséről, ezáltal gyorsabbá válhat a jogorvoslati eljárási illeték visszatérítése. Az adminisztrációs terhek csökkentése jegyében megszűnik az ajándékozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség egyes illetékmentes vagyonszer zések esetén. A javaslat szerint a gépjárműadóról szóló törvény hatálya alól kikerülnek a négykerekű segédmotoros kerékpárok, mivel az ezek által elérhető adóbevétel sokszor az adóztatási költségek alatt marad. Több ponton módosul az adózás rendjét szabály ozó törvény. A változások eredményeként például megszűnik a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap, az úgynevezett nyenyilap, ezzel összefüggésben a havi adatszolgáltatás kiegészül, és a nyugdíjjárulékbevallási adatokat így már az APEH továbbítaná a utomatikusan a nyugdíjfolyósítónak. A feltételes adómegállapítási eljárásokhoz kapcsolódóan megjelenik egy új, speciális eljárás, amelynek során a PM azt állapítja meg, hogy a feltételes adómegállapítás tárgyában hozott
