Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi …. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. KÁLMÁN ANDRÁS, a gazdasági és informatikai bizottság előadója:
1463 határozatot érintike érdemben jogsz abályváltozások, ténybeli változások vagy a határozat kötőereje szempontjából a változások irrelevánsak. Kedvezően változik az eho feltétele és rendszere is. A jövő évtől hatályba lépő járulékmértékek módosításával összefüggésben a 450 ezer forintos felső határig a 14 százalékos ehofeltöltést az egyes külön adózó jövedelmek után nem a foglalkoztatói 2 százalékos egészségbiztosítási járulék, hanem a 6 százalék egyéni egészségbiztosítási járulék beszámításával kell teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a magánsze mélyeknek nem kell indokolatlanul magas, 22,5 millió forintos járulékalappal rendelkezni ahhoz, hogy mentesüljenek a 14 százalékos ehofeltöltés alól, így elégséges lesz 7,5 millió forintos járulékalap. A számviteli törvényt érintő módosításokon belül többe k között a tbjárulékok jövő év január 1jei módosításával összefüggésben változik a bérjárulékokra vonatkozó számviteli meghatározás, így rögzítésre kerül, hogy a devizaadósságok devizanemének szerződésmódosítás keretében történő megváltoztatása nem érint i a kapcsolódó árfolyamveszteség időbeli elhatárolásának elszámolását, valamint a sajátos, egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó visszatérítés szabályait. Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt képviselőket, hogy az egyéni vállalkozóról és az egyéni c égről szóló törvénnyel, valamint a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló javaslatot támogatni szíveskedjenek. Elnök asszony, köszönöm a lehetőséget. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszö nöm szépen államtitkár úrnak az expozéját. Megadom a lehetőséget a bizottsági álláspontok és a megfogalmazott kisebbségi vélemények ismertetésére, ötöt perces időkeretben. Elsőként Kálmán Andrásnak, a gazdasági bizottság előadójának adnám meg a lehetősége t. (Dr. Kálmán András nem tartózkodik az ülésteremben.) A gazdasági bizottság nevében valaki kíváne hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Nem látom. Akkor menjünk tovább! Megadom a… (Dr. Kálmán András belép az ülésterembe.) Képviselő úr! (Dr. Kálmán András: Bo csánat.) Megadom önnek a lehetőséget, hogy a gazdasági bizottság álláspontját ismertesse az előterjesztéshez kapcsolódóan. Parancsoljon! Ötperces időkeret áll a rendelkezésére. DR. KÁLMÁN ANDRÁS , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Köszönöm a s zót, elnök asszony. Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága 2009. október 7i ülésén tárgyalta az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításról szóló T/10676. számú t örvényjavaslatot, és azt a bizottság 15 igen szavazattal, 13 nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta. Ez a törvényjavaslat szoros összefüggésben áll az egyéni cégről és az egyéni vállalkozásról szóló T/10677. számú törvényjavaslattal, és tartalmazza azokat az adótörvénymódosításokat, amelyek az előbb említett törvényjavaslat elfogadása esetén szükségessé válnak. A bizottság többségének véleménye szerint így egy alapos, koncepcionálisan végiggondolt szabályozásról kell döntenie az Orszá ggyűlésnek. (A jegyzői székben Török Zsoltot Tóth Gyula váltja fel.) A bizottsági ülésen vita alakult ki a nyugdíjelőtakarékossági számlára vonatkozó rendelkezések értelmezésével kapcsolatban. Ellenzéki képviselőtársaim részéről felmerült, hogy ezen rende lkezések célja, hogy a ma nyugdíjelőtakarékossági számlával rendelkezők kerüljenek egy kicsit jobb helyzetbe. A bizottság többsége ugyanakkor - összhangban a kormány ek véleményével - úgy értelmezte az ezzel kapcsolatos szabályokat, hogy a szabályozás a n yugdíjelőtakarékossági számlára 2011től kötött szerződéseket kiiktatja a személyi jövedelemadó törvény hatályából, valamint további három év átmenettel megszünteti a meglévő számlákra történő befizetésekkel összefüggő adókiutalás intézményét is.
