Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 15 (221. szám) - A 2011. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. MOLNÁR CSABA, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
144 Tisztelt Országgyűlés! A népszámlálás végrehajtására a statisztikáról szóló törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló tör vény, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény rendelkezéseinek a figyelembevételével kerül sor. Az említett törvények egyebek mellett előírásokat és garanciákat tartalmaznak az adatok védelméről, rendelkeznek a kötelező adatszolgáltatás meg tagadása esetén alkalmazható szankciókról, és szabályozzák az adatok nyilvánosságra hozásának módját is, továbbá minden más egyéb, a népszámlálással kapcsolatos fontos követelményt. Az említett jogszabályokkal összhangban a törvényjavaslat rögzíti, hogy az adatszolgáltatás kötelező, az adatszolgáltató köteles a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatni, valamint megállapítja azt is, hogy a gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatóak fel. Ez utóbbi kitétel azt biztosítja, hogy az adatszolgáltat ók - egyébként név nélkül felvett - egyedi adatai visszaazonosítható módon nem kerülhetnek nyilvánosságra, ez egy nagyon fontos biztonsági követelmény, teljesen nyilvánvalóan ez Magyarországon az adatvédelmi törvényből folyó alapvető követelmény. Az összeí rás során az adatszolgáltatóktól nem szabad dokumentumokat kérni, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás adatkör az úgynevezett különleges adatok közé tartozik, az ebbe a csoportba tartozó kérdésekre az adatszolgáltató nem köteles válaszolni, minden eg yéb körben természetesen a teljes körű adatszolgáltatás kötelező. Ez a törvény a korábbi népszámlálásokéhoz képest hosszabb adatfelvételi időszakot biztosít, pontosan azért, mert az új adatvédelmi, adatfelvételi módszer ezt indokolja. Az adatfelvétel végre hajtásának így végső határideje az eszmei időponttól számított két hónap. A korábbi népszámlálásokat a lakosság teljes körű kikérdezésével, tisztán interjús módszerrel hajtották végre, és csak kivételes esetben volt lehetőség az úgynevezett önkitöltésre, v agyis arra a módszerre, amikor az adatszolgáltató maga tölthette ki a kérdőívet. Az előző népszámlálás tapasztalatai azonban azt mutatták meg számunkra, hogy a lakosság jelentős hányada igényli a kérdések önkitöltéssel történő megválaszolásának a lehetőség ét, ezért ilyen lehetőség is nyitva áll majd. A témák törvényben történő felsorolása garanciát jelent az állampolgárok számára, hogy a népszámlálás során csak a törvényben felsorolt körben tehetők fel kérdések. Az adatgyűjtés a személyek vonatkozásában így tartalmazza csak a legalapvetőbb adatokat, nem, születési idő, családi állapot, állampolgárság és lakóhely. A törvény szerint - a 2001. évi népszámláláshoz egyébként hasonlóan - a program nem tartalmazza az adatfelvételbe felvett személyeknek a családi és az utónevét. Az állampolgárság a hivatkozott uniós rendelet szerint mint a nemzetközi vándorlás mérésének, valamint a külföldiek egy országon belüli jelenlétének alapvető jellemzője, így kötelező adatkörként kerül felvételre. (12.30) Az állampolgárság egy ébként 1960ig minden korábbi magyar népszámlálás tematikájában szerepelt, 2001ben ismét visszakerült, ennek megfelelően a hagyományainknak megfelelő döntés született az állampolgárság szerepeltetésével. A jelenleg érvényes magyarországi bejelentési rends zer szerinti lakcímek nem minden esetben fedik azt a lakást, ahol az összeírt személy ténylegesen, életvitelszerűen él. A 2011. évi népszámláláskor tehát meg kell kérdezni azt a lakcímet is, amelyet a személy tényleges lakóhelyének tekint, függetlenül attó l, hogy oda jelentkezette be, vagy valamilyen másik lakcímre. Ez a lakcím szükséges az Európai Unió említett rendeletében megfogalmazott népességfogalom biztosításához, továbbá a pontos és valós vándorlási és ingázási statisztikák elkészítéséhez is. Az em lített uniós rendelet előírja a születéskori lakóhely és az egy évvel korábbi szokásos, vagyis tényleges lakóhely kérdezését is. E lakóhelyek és a jelenlegi tényleges lakóhely összevetése a vándorlások mértékének és irányának vizsgálatára az Eurostat által már korábban is általánosan
