Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - RÓZSA ENDRE, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
1430 A formai kérdéseket illetően tehát egyetértettünk az ellenzéki képviselőtársainkkal, miként a tartalmi kérdéseket illetően pedig az ellenzéki képviselőtársaink értettek velünk egyet, hogy azokat a törvényeket, amelyeket módosít ez a törvényjavaslat, azt alapvetően helyes irányba teszi, és nincs olyan, nem hangzott el a bizottsági ülésen ellenzéki képviselők részéről sem olyan indítvány, amely az egyes törvényi elemeket kifogáso lta volna. Csak néhány példát mondok. Itt is elhangzott az előterjesztő részéről, és már bizottsági előadó képviselőtársaim részéről is, nyilvánvalóan támogatható a munka törvénykönyvének például az olyan tartalmú módosítása, hogy a felszámolás, végelszámo lás esetén a munkavállalót és az állami foglalkoztatási szervet előzetesen tájékoztatni kell. Teljesen egyértelmű. Miként az is, hogy a prémiumévek program esetében a résztvevők alkalmazhatóságának a kiterjesztése indokolt. Ez is egyértelmű. A munkaügyi el lenőrzéseknél szigorítani kell a foglalkoztatási korhatár be nem tartását. Teljesen egyértelmű. A munkaerőkölcsönzés esetén a szabadságkiadást előzetesen közölni kell. Teljesen egyértelmű, és egybecseng az Alkotmánybíróság döntésével. Az előadóművészek es etében a 6 havi időkeretben foglalkoztatás helyett 4 hónapos keret legyen alkalmazva. Bizonyára helyes. És sorolhatnánk még az indítványokat. A végére egy nem túl jelentőset hagynék meg, mivel azt a bizottsági ülésen is vitattuk: a határozott idejű kinevez és 10 év helyett 5 év lesz bizonyos esetekben a törvény szerint. Szeretném elmondani, hogy nincs egy éve, hogy 5 évről 10 évre emeltük fel ezt a határt. Bizonyára nagy tisztességre vall, hogy ha egy hibát elismerünk ezzel, hogy most visszaváltoztatjuk, még is megfontolandó az ilyen tartalmú változás. Ezzel együtt is hangsúlyozva, hogy nagy egyetértésben volt a bizottságunk, és ellenzéki képviselőtársaink elsősorban a formai okok miatt nem támogatták a törvényjavaslatot, arra jutott a bizottságunk, hogy 16 ig en és 6 tartózkodás mellett általános vitára alkalmas a törvénytervezet. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Rózsa Endre képviselő úrnak, az oktatási bizottság előadójának. RÓZSA ENDRE , az oktat ási és tudományos bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az oktatási és tudományos bizottság 2009. október 7ei ülésén megvitatta az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 10678. számú törvényjavasla tot. A javaslat elsődleges célja a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása, ugyanakkor elhangzott több esetben képviselőtársaim részéről az is, hogy egyben a korábbi módosítások javítása, a menet közben keletkezett problémá k kiküszöbölése, a joggyakorlatban kialakult problémák megoldása. Több képviselőtársam érintette mind a bizottsági ülésen, mind pedig itt, hogy 19 törvényjavaslat módosításáról van itt szó. Természetes, hogy az oktatási és tudományos bizottság elsősorban a hatáskörébe tartozókat vitatta, így kiemelten a Kjt.re vonatkozott a gondolatkörök megfogalmazása, de ugyanakkor a munka törvénykönyvét, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt is érintettük. (11.20) Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy egyegy módosító javaslat érintette a közbeszerzésről, az adózás rendjéről, a munkavédelemről szóló törvényt is. Ezek mindmind kapcsolódnak ehhez a témához. Tisztelt Parlament! A módosító javaslat hatályon kívül helyezi azt a szabályt, amely szerint az egy évet m eg nem haladó határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén lehetséges a pályázat kiírásának a mellőzése. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a magasabb vezető és a vezető megbízása esetén a megbízási jogkör gyakorlója köteles kiírni a pály ázatot. A módosítás foglalkozik az 5. §ban a gyakorlati idő lejártát követő minősítéssel; mint ahogy tudják, képviselőtársaim, ez a megfelelt, illetve a nem megfelelt minősítés alapján jön be a törvénymódosításba. A megfelelt 30 százaléktól 100 százalékig , értelemszerűen a nem megfelelt 30 százalék alatt van.
