Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KISS FERENC, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1431 Jelentős védelem - mint ahogy már elhangzott ez Korózs államtitkár úr részéről is - a munkavállalók tekintetében a gyermek 3 éves koráig megillető felmondási tilalom, amely elsősorban tehát a hölgyeke t, az anyukákat illeti, és ez mindenképpen fontos dolog a tekintetben, hogy a gyermekgondozási segélyen lévő anya védelmét segíti elő. A bizottsági ülésen többségi véleményként hangzott el, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás rugalmassá tétele érdekében eg y újabb lépés történt. Ez illeszkedik ahhoz a szemlélethez, amely azt mondja, hogy ne szakadjon el a munkahelytől a gyesen gyermekével otthon lévő szülő. Megállapítottuk, hogy jó törekvés az oktatási intézmények esetében, hogy az oktatónevelő munka szerve zése igazodjon az évhez, itt ebben az esetben a tanév rendjéhez, ne kelljen átszervezni adott esetben akár egy tantárgyfelosztást, akár már kialakított munkamegosztást akkor, ha egy munkavállaló visszatér a munkahelyére. Ez a gyakorlatban rugalmasan összei lleszthető. Az oktatási és tudományos bizottság a beterjesztett törvénymódosítást általános vitára alkalmasnak minősítette. 15en általános vitára alkalmasnak tartották a törvényjavaslatot, 4en nemmel szavaztak, és 2 fő tartózkodást jelzett. Az általános vitát követően nyilván a benyújtott módosító indítványokkal és javaslatokkal a gyakorlatban is jól alkalmazható törvények fognak születni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlé s! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 2020 perces időkeretben, ezek közben kettőperces felszólalásokra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót Kiss Ferenc képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. KISS FERENC , az MSZP képvi selőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Én hozzászólásomban nem szeretném ismételni az államtitkár úr által elmondottakat és a bizottsági véleményeket, csupán egykét dologra szeretném fölhívni a figyelmet, ami ebben a salátatörvényben szerepel. Az első ilyen az összeférhetetlenségről szóló törvény, amely a vezetői összeférhetetlenség esetében a munka törvénykönyve 10. §át kívánja átemelni a vezetői összeférhetetlenség esetében is, természetesen olyan mentességet biztosítva, hogy azoknál a vezet ő beosztású köztisztviselőknél, akik tudományos, oktatói vagy az egészségügyben végzett tevékenységet, igazgatósági és felügyelőbizottságban történő tisztséget vállalnak, ezekben az esetekben mentesítést biztosít az összeférhetetlenségi szabályok alól. Ter mészetesen azzal, hogy szabályozza egzakt módon a közszférában is az összeférhetetlenség eseteit, úgy gondolom, ezzel eleget tesz azon kívánalmaknak a törvény, amelyek korábban is megfogalmazódtak e területen is. A másik, amiről már korábban is szóltam, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, tehát a felszámolás és a végelszámolás esetén történő bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség. Szintén 20 főnél, illetve 100nál kevesebb munkavállaló esetén legalább 10, míg efölöttinél a foglalkoztatottak 10 százaléka, és 300 vagy annál több munkavállaló esetén, ha 30 munkavállaló munkaviszonya megszűnik, akkor tájékoztatási és bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak a területileg illetékes állami foglalkoztatási szervhez. És ami talán változás a korább iakhoz képest, hogy ebben az esetben a bejelentési kötelezettségnek tartalmaznia kell a munkakört, a szakképzettséget és az átlagkeresetet is, amelyet legalább 30 nappal korábban meg kell küldeni az állami foglalkoztatási szervnek. Hogy miért fontos ez? Úg y gondolom, hogy lehetőséget kell biztosítani a foglalkoztatási szervnek, a regionális munkaügyi központoknak arra, hogy a csoportos létszámleépítés esetén megfelelő kínálatot tudjanak biztosítani a munkaviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén.
