Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 15 (221. szám) - A 2011. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. MOLNÁR CSABA, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
143 tehát, hogy 2011 őszén egy teljes körű megkérdezésen alapuló népszámlálás legyen Magyarországon. Minderre sok minden kötelez bennünket. Engedjék meg, hogy erről beszéljek néhány mondat ot. A 2011. évi népszámlálás elmaradása esetén nem teljesülne az Európai Parlament és a Tanács nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008. számú rendeletében rögzített, a tagállamok számára előírt kötelezettség, vagyis az, hogy 2011ben ilyen típusú népszáml álást kell tartani, valamint természetesen nem állnának rendelkezésre a megalapozott társadalompolitikai döntésekhez szükséges adatok, például a lakásállományról, a népességről, a háztartásokról vagy a családokról, ezek összetételéről, működéséről. Ezért a ztán a teljes körű népszámlálásnak jelenleg Magyarországon nincsen olyan alternatívája, amely egyidejűleg biztosítaná a népszámlálás egyik lényeges alapkövetelményét, az adatok teljeskörűségét, másrészt pedig nincsen olyan alternatíva, ami meg tudna feleln i az előbb hivatkozott európai parlamenti és tanácsi rendeletnek. Azért, mert egyrészt a népesség egyes adatait magukba foglaló, alapvetően hatósági jellegű közigazgatási nyilvántartások a szükséges jellemzőknek csak egy kis részét tartalmazzák, népszámlál ási célú felhasználásukra jelenlegi állapotukban nem alkalmasak, másrészt pedig azért is, mert a mintafelvételen alapuló adatfelvételek nem biztosítják a településszintű, valamint a településrészekre is vonatkozó adatokat, nem szolgálnak olyan típusú infor mációkkal, amelyek például a területfejlesztési projektek megalapozásához, a jó helyi döntések megalapozásához szükségesek. Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon már nagyon régóta, 1870 óta tartanak népszámlálásokat, ez a 2011es lesz a sorban a 15. Eredmé nyei alapul fognak szolgálni a társadalmi, gazdasági és politikai döntések előkészítéséhez, különösen nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a területfejlesztéssel, a lakással, a családdal, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel, a szociális helyzettel, a fogl alkoztatással, a munkanélküliséggel kapcsolatos kormányzati közpolitika kialakításához. A törvényben felsorolt adatkörök magukban foglalják az Európai Parlament és a Tanács már előbb hivatkozott rendelete alapján kötelezően gyűjtendő jellemzőket, így a kap ott adatok természetesen összehasonlíthatóak lesznek az Európai Unió más tagországaiban gyűjtött adatokkal is. A népszámlálás az országos, regionális, megyei, kistérségi és települési szint mellett - amire már korábban is voltak adataink - alkalmas lesz bá rmilyen más, akár a településnél kisebb területi egységekre is adatokat szolgáltatni, ezáltal elősegíti a helyi társadalom összetételének, belső tagozódásának jobb megismerését, és megalapozhatja a helyi közigazgatás döntéselőkészítési és döntéshozói tevé kenységét is. A népszámlálás adatai - hasonlóan a korábbi népszámlálásokhoz - alapul szolgálnak tudományos kutatásokhoz, reprezentatív adatfelvételek mintáinak kiválasztásához, valamint természetesen információs bázist nyújtanak más típusú országos és hely i vizsgálatokhoz és elemzésekhez is. A 2011. évi népszámlálás adatai a korábbi népszámlálások eredményeivel összehasonlítva információt szolgáltathatnak a legfontosabb társadalmi folyamatok, a társadalmi, gazdasági élet hosszabb távú változásainak a megism eréséhez is. A népszámlálásból származó adatok hozzájárulhatnak az egyes speciális helyzetű társadalmi csoportok, mint például a munkanélküliek, a hajléktalanok, a kisebbségekhez tartozók, a nagycsaládosok, az idősek életkörülményeit befolyásoló megalapozo tt döntések előkészítéséhez is. Mindezek mellett kielégíthetőek lesznek azok az igények is, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a területfejlesztésben a kedvezményezett térségeknek a lehatárolásához, az európai uniós és hazai támogatá si rendszerekben a döntések, a pozitív döntések elnyeréséhez kapcsolódó önkormányzati pályázatok előkészítéséhez, a településrendezési tervek kialakításához, a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékeléséhez, a települési információs rendszereknek a műk ödtetéséhez, az országos területfejlesztési koncepció megvalósításának a nyomon követéséhez.
