Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 9 (230. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BABÁK MIHÁLY, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1217 jogszabályban való rögzítése, az utolsó pedig az államház tartásról szóló törvény módosítása, a változásokhoz való hozzáigazítása. A bevételeknél csak kisebb pontosítások vannak a törvényben, a kiadásoknál azonban érzékelhető, hogy a változó környezethez, a gazdasági válsághoz való alkalmazkodás jegyében nemcsak forráselvonás történik a költségvetéshez, illetve a meglévő források megfelelő módon való szétosztása, hanem ezt követi a feladatrendszerben is a hozzáigazítás, bizonyos feladatok megszűnnek, összevonásra kerülnek, bizonyos feladatok elhalasztásra kerülnek . Így próbálja meg a javaslattevő és majdan az Országgyűlés a költségvetést megfeleltetni a feladatok terén is ezeknek az elvárásoknak. Mivel tehát mind témájában, mind javaslataiban e célt szolgáló módon megfelel a megalapozás szándékának a törvényjavasla t, a költségvetési bizottság többségi álláspontja az, hogy általános vitára, majdan elfogadásra alkalmas a javaslat. Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Babák Mihály képviselő úr nak, a kisebbségi vélemény előadójának. BABÁK MIHÁLY , a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/10679. számú törvényjavaslatot a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kormányzati, kormánypárti többsége szeptember 30án általános vitára alkalmasnak találta. A kormány szerint 2006 óta szoká sos a költségvetést megalapozó törvényeket külön csomagban benyújtani, ahogy mondta képviselő úr. Valójában előírja az alkotmány és az államháztartásról szóló törvény, hogy a megalapozó törvényjavaslatot csak külön csomagban lehet benyújtani, vagy külön tö rvényekkel kell az adott vagy a következő év költségvetését elintézni. Hozzáteszem, ezt az újkori szocialistaliberális kormány szokása megalapozónak nevezni, ugyanis korábban ezek a salátatörvények alkalmasint a költségvetési törvénybe is belekerültek, el éggé el nem ítélhető módon. Sokszor az a véleményünk az ilyen salátatörvény esetében, hogy az év közben elhalasztott módosításokat teszik be ebbe a csomagba, ami ténylegesen csomagnak nevezhető, mégpedig a Bajnaikormány 2. számú megszorító csomagjának. A csomag egyik fele a költségvetési törvényben van, a másik fele pedig a megalapozó törvénycsomagban, úgyhogy két csomagról van szó, mind a kettő kellemetlenséget okoz a következő évben. A kormány szóbeli kiegészítése szűk volt a költségvetési bizottságban, összesen húsz gépelt sor volt a törvényjavaslatról, ami egy kicsit dehonesztáló. (8.10) A törvényjavaslatban 41 hatályos törvényt módosít a kormány, kikerülve több törvénymódosítás megfontolt, átgondolt vitáját és módosítását. Megemlítem, bár a szám - 41 t örvényről szól - magáért beszél, értelmezési és jogalkalmazási problémákat, veszélyeket rejt majd a jogalkalmazók számára, ezáltal a jogbiztonságot is aláássa. A kormánypárt előttem szóló képviselője ugyan 28 gépelt sort mondott, és az ö t percet ki tudta beszélni, azért érdekes megjegyzés, bocsásson meg a gonoszkodásomért, de ezekről többségében szó sem esett a bizottsági ülésen. Viszont Domokos László véleményét tolmácsolom a kisebbségi vélemény kapcsán. Közvetett módon képzelhető el a k öltségvetési hatása - ezt mondta a kormány képviselője. Tudják, amikor valami csak közvetett módon hat, és semmi hatástanulmány nincs mellette, akkor eléggé furcsa módon van beterjesztve. A módosítások kikerülik több szakterületet, szakmát, szakmai
