Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 8 (229. szám) - A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó):
1207 szorgalmazott változtatást, amely szerint a normativitás elvét hangsúlyozó törvényből ki kell venni az egyedi problémák kezelését szolgáló, például komfort nélküli lakások, panellakások után járó forrásokat, mert minden kerületnek van egyedi problémája, és minden szakértő és a polgármesterek többsége is egyetér tett abban, hogy ezek orvoslására a forrásmegosztási törvény nem alkalmas. Aggályosnak mondható továbbá a módosító javaslat 5. § (2) bekezdésében szereplő hatálybaléptetéssel kapcsolatos rendelkezés is, mely szerint a módosítások egy részét már a 2007es, 2008as felülvizsgálat során is alkalmazni kell. Ennek hatásai sem szerepelnek a módosítás indoklásában, ebből következően bizonytalansági tényezőt hordoznak magukban. További változtatás, hogy az egyes kerületi önkormányzatok számított részesedési aránya a megosztott forrásokból a tárgyévet megelőző év forrásmegosztásához képest maximum 5 százalékkal nőhet, illetve csökkenhet. A módszer alkalmazása miatt bekövetkező eltérések a forrásmegosztás során az egyes önkormányzatok részesedését növelhetik és csökke nthetik is. Tekintettel arra, hogy a javaslat egyes részei az ÁSZ által korábban megfogalmazott hiányosságokat pótolják ugyan, de közben olyan érdemi változásokat is eszközölnek, amelyek a között jelenleg meglévő megállapodásokkal ellentétesek, így újabb bizonytalansági tényezőket hordoznak magukban. Legutóbb az önkormányzati és területfejlesztési bizottságban minisztériumi véleményként az alábbi hangzott el: “Szakmai álláspontként azt tudom elmondani, hogy dannyiunk számára ismertek a fővárosi forrásmegos ztási törvénnyel kapcsolatos alkalmazási anomáliák, illetve az ÁSZ javaslatában megfogalmazott kérdések, amelyeknek egy jelentős részére a benyújtott képviselői önálló indítvány megoldást nyújt.” Egy részére, ismételhetném meg, de természetesen nem mindegy ikre. A jelenlegi szabályozás a lakótelepi lakások számát és a rossz állapotú bérlakások számát is figyelembe veszi. Szerintem ez már régen nem igazságos alapelv, mivel ezeknek a lakásoknak a többsége magántulajdonban van, így nem jelentenek igazi feladato t a számára. Érdekes lenne még azt is megtudni, hogy az 5. § (2) bekezdése szerint a módosítások egy részét már a 2007es, illetve a 2008as felülvizsgálat során alkalmazni kellene, s ennek vajon milyen hatásai vannak, hiszen erre vonatkozóan még az indok lásban sem találunk - legalábbis én nem találtam - észrevételt. Ennek vajon mekkorák lesznek a hatásai? Bírálhatóak ezen túl a forrásmegosztásnál alkalmazott számviteli módszerek is. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Összegzésként elmondható tehát: a p roblémáknak nem az a megoldása, hogy a törvény módosítását parlamenti képviselők barkácsolják össze, hiszen látható, hogy a jelenleg hatályos törvénynek is éppen ez a problémája. Az alkalmatlan törvényt magasabb szinten kellene módosítani, azon szakmai pro blémák mentén, amelyek a és a főváros közti egyeztetésből következnek, tehát a kétszintű önkormányzati rendszerből. A törvény jogharmonizációs részét, illetve a jogalkotás szabályosságát és nagyságrendjét tekintve viszont már minisztériumok közötti felada t lenne. Ha ismét önálló indítványok alapján született rögtönzések és koalíciós alkudozás határozza meg a törvénymódosítás tartalmát, az önkormányzatok, illetve a forrásmegosztás problémáit nem lehet módosításokkal rendbe tenni. Közösen kellene fellépniük a pártoknak, az önkormányzati szervezeteknek, és rászorítani a kormányt arra, hogy végezze el a kodifikációs munkát. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ugyanazzal a mondattal zárom a felszólalásom, amellyel képviselőtársam kezdte két évvel ezelőtt: mit tett, mit tesz a kormány a fővárosi forrásmegosztás kijavításáért? Köszönöm a szót. ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) :
